Bővebb leírás
Nagy divat ma Európáról társalogni, írni, különösen földrészünkön belüli jelenünket, jövőnket, kapcsolatainkat illetően. E kézikönyvként is használható tankönyv a (rég)múltban gyökerező mai világkép megértéséhez nyújt történelmi leckéket, földrajzi információkat két rokon tudományterület – a történeti földrajz és a gazdaságtörténet – módszertani bázisán.
A könyv fejezetei az európai kultúrák keletkezésétől a XX. század közepéig vezetik az olvasót. Olyan komplex témakörök időbeli fonalán indulnak el, mint az európai történelem természeti környezete, a földrész benépesülése, a nyelvek kialakulása, a városodás kezdetei. Ezután a szerző az ókori civilizációk gazdasági eredményeit és korlátait világítja meg, majd az azt követő feudális időszakok fejlődésbeli és civilizációs problémáit. A ma megértése szempontjából különösen fontos újkor tárgyalása az Újvilág eszméire, a kitörési pontjait kereső mezőgazdaság, ipar és bányászat, nem kevésbé a közlekedés szempontjaira fókuszál. Nyilvánvalóan az ipari forradalom időszaka és a sikeres XIX. század gazdaságtörténeti eredményei még inkább a tárgyalás homlokterébe kerülnek, hogy aztán tankönyvünk az ezt követő XX. század a maga világháborúival, a különböző régiókban rendelkező nemzetközi politikai-gazdasági dezintegráció bemutatásával érthetővé tegye a két világháború Európára nézve súlyos következményeit.
A X. század időrendi fejezeteinek végétől a magyar településrendszer, népesedés és a magyarországi kapitalista fejlődés időszakai rendre visszatérnek, mint ahogy a könyv végső oldalai a háborús évek magyarországi következményeit taglalják.
A gazdagon illusztrált tankönyv rendkívül érdekes; nemcsak a felsőoktatásban tanulóknak hasznos, hanem az érdeklődők számára is értékes és tanulságos olvasmány.
Előszó
1. Elvi, módszertani alapok
1.1. Társadalom – technika – környezet
1.2. Gazdaságtörténet – gazdasági fejlődés
1.3. Fejlődés és elmaradottság
l.4. Növekedés – fejlődés – progresszió
1.5. A gazdasági fejlődés meghatározói
1.6. Termelés és termelékenység
1.7. Gazdasági szerkezet és szerkezetváltás
2. Az európai történelem természeti környezete, a földrész benépesülése, a nyelvek és kultúrák kialakulása
2.1. Előzmények; a determináns tényezők értékelése
2.2. Európa arculata
2.3. Európa benépesülése, a nyelvek és kultúrák kialakulása
2.4. Népesség, népsűrűség
2.5. A városodás kezdetei
3. Az ókori civilizáció gazdasági eredményei és korlátai
3.1. Gazdasági ágak
3.2. Hellásztól Rómáig
3.3. Politikai földrajzi helyzet, a gazdaság jellemzői az ókor és középkorfordulóján
4. A kora középkori Európa válsága, a IV-IX. század népvándorlásai
4.1. Bizonytalan politikai földrajzi helyzet
4.2. Róma késői „örökösei”, a Frank Birodalom és Bizánc
5. A középső és a kései feudális Európa jellemzői
5.1. Stagnáló népesség
5.2. Falu uralta településhálózat
5.3. Röghöz kötött mezőgazdaság
5.4. Bányászat és ipar – mélypontról fölfelé
5.5. Helyét-útját kereső közlekedés és kereskedelem
5.6. A magyar államtér kialakulása, a népesség és a gazdaság fejlődése
5.7. A magyar feudális térgazdálkodás fejlődési szakaszai
5.7.1. A középkori magyar településrendszer és népesedés jellemzői
5.7.2. A bányaipar és a kohászat kezdete
5.7.3. Energikus övezetek, közlekedési vonalak
6. Új horizontok az újkori Európában
6.1. Az „új világ” eszméi
6.2. Európa politikai térképének alakulása
6.3. Népesedési apály
6.4. Késedelmet szenvedő városfejlődés
6.5. A kitörés pontjait kereső mezőgazdaság
6.6. Ipar, bányászat és közlekedés az ipari forradalom előestéjén
6.7. A magyar gazdaság és az ország népességének állapotjellemzői
6.7.1. Hullámzó népesedés
6.7.2. Az agrárgazdaság fejlődésének területenkénti külön útjai
6.7.3. A településhálózat változása
6.7.4. Bányászat és ipar
7. Az ipari forradalom időszaka
7.1. Politikai földrajzi változások
7.2. Területi differenciálódás kezdetei a népesedésben és a városodásban
7.3. Szakosodás, térbeli átrendeződés a mezőgazdaságban és az iparban
7.4. Élen az északi kereskedelem
8. A sikeres XIX. század
8.1. A világ első népességrobbanása
8.2. Árutermelő mezőgazdaság
8.3. Mennyiségi és minőségi változás a fémiparban
8.4. Rendszer- és tempóváltás a szállításban
8.5. A magyarországi kapitalista fejlődés időszakai
8.5.1. Változások a mezőgazdaságban
8.5.2. A sajátos magyar iparfejlődés
8.5.3. A földrajzi környezet átalakulása és az infrastruktúra-fejlesztés
8.5.4. Bánya-, gép- és könnyűipar
8.5.5. A népességszám és a településállomány alakulása
8.5.6. Társadalmi tagozódás a XIX. században
9. A XX. század eleji Európa a világgazdasági változások tükrében
9.1. Lendületes technikai, technológiai innovációk
9.2. Vajúdó politikai és gazdasági intézményrendszer
10. Nemzetközi politikai-gazdasági dezintegráció
10.1. Az első világháború „ára”
10.2. A párizsi vagy versailles-i békeszerződés
10.3. A szovjet tervgazdálkodás
10.4. Totális gazdasági válság és átrendeződés
10.5. A Trianon utáni Magyarország jellemzői
10.5.1. Változások az infrastruktúrában
10.5.2. Az ipar és a mezőgazdaság helyzete
10.5.3. A külkereskedelem sajátságai
11. A második világháború „ára”, gazdaságpolitikai vetületei
11.1. A második világháború következményei Magyarországon
11.2. Végső szó Magyarország háborús éveiről és háború utáni helyzetéről
Irodalom