Bővebb leírás
Az 1848-as megrázkódtatást követően a Habsburg Birodalom és az Apostoli Szentszék között 1855. augusztus 18-án - Ferenc József születésnapján - megkötött konkordátum negyedik cikkelye fontos engedményt tett, amikor kimondta, hogy ,,az érsekeknek és püspököknek szintúgy szabadságában álland tartományi gyűléseket és egyházmegyei zsinatokat a szent egyházi törvények értelmében összehívni és tartani, s azok tárgyalásait közzétenni". Ezt követően IX. Pius pápa két enciklikában is szorgalmazta a zsinatok tartását. Az érseksége székhelyét szinte újjáteremtő Kunszt József kalocsai érsek így elhatározta, hogy minél előbb tartományi zsinatot tart, amit végül 1863-ban hívott össze. Az Osztrák Monarchiában Bécs, Esztergom és Prága után negyedikként Kalocsán tartottak tartományi zsinatot, amely az egyetlen ilyen esemény volt az érsekség újkori történetében. A tartomány területét ekkor a kalocsain kívül az erdélyi, a nagyváradi és a csanádi egyházmegyék alkották. A zsinati dokumentumok elemzését, a fontosabb források értő kiválogatását. A magyar katolikus egyház zsinatai és nagygyűlései 1790-2010 című OTKA-program keretében Adriányi Gábor, a nemzetközi egyháztörténet- írás elismert kutatója végezte el.
