Bővebb leírás
Már a középkorban kapcsolatba került a Magyar Királyság a Balkán népeivel: hódítóként, szövetségesként, lehetséges felszabadítóként. Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként 1875-től a Balkán ügyei jelentőséggel teltek meg, a balkáni háborúk és maga az első világháború mutatta ezek eredményét. 1945 után két táborra szakadt a magyar politikai közvélemény: egyeseket a „balkanizálódás" réme riasztott, mások egy idealizált összefogásban láttak lehetőségeket. 1945 után ismét változott a helyzet – immár a Szovjetunió „égisze" alatt alakult Magyarország és a balkáni népek kapcsolata.