Bővebb leírás
A jelen kötetben olvasható elemzések egyfelől arra keresték a választ, hogy milyen kontextusban, az irodalmi és kritikai nyilvánosságnak milyen terében lépnek be Jókai regényei az irodalmi piacra. Legalább ennyire lényeges kérdésként tűnt fel az is, hogy a tárcaregény, a szerializáció ténye miként alakult át olyan stigmává, amely a regények kanonizációját az autonóm irodalom rendszerében akkor is aláásta, amikor azok már régen átkerültek a könyv médiumába. Ehhez szükséges volt a tárcaregény működésmódjának, a szerializáció 19. századi gyakorlatának a vizsgálata mellett annak számbavétele, hogy az autonóm irodalom irodalomfogalmait, értékképzeteit mely tényezők befolyásolták a 19. század második felében. A szoros szövegolvasatok egy része ugyan kritikai szövegek értelmezésére vállalkozik, a kötet gerincét azonban azok a szövegértelmezések alkotják, amelyek, Zsigmond Ferenc intenciója szerint, azzal a szerénytelen ambícióval készültek, hogy megmutassák a két médiumba egyszerre szánt regényszövegek kettős kódolásának működését, a Jókai- szövegek nyelvi, retorikai, elbeszéléstechnikai komplexitását. Hansági Ágnes 1997 óta a Károli Gáspár Református Egyetemen tanít irodalomelméletet és kultúratudományt. Korábbi könyvei: Klasszikus - Korszak - Kánon. Historizáció és temporalitás-tapasztalat az irodalomtudomány történeti koncepcióiban (Akadémiai, 2003); Az Ixion-szindróma. Kulturális identitás és irodalmi kánon a romantikában és a modernségben (Ráció, 2006). A Ráció Kiadó gondozásában 2003 óta négy kötet összeállításában működött közre szerkesztőként (Mozgó Világ. Tanulmányok a hatvanéves Kulin Ferenc tiszteletére, 2003; ,,egy csonk maradhat". Tanulmányok az 1920-as évek magyar irodalmáról, 2004; ,,Mester Jókai". A Jókai-olvasás hagyományai és a magyar romantika kánonja, 2005; Az olvasás labirintusában. Tanulmányok Eisemann György hatvanadik születésnapjára, 2013).
