Katona Tamás, a magyar történettudomány meghatározó alakja idén töltötte be 76. életévét. Tanítványai, barátai elhatározták, hogy egy kötettel tisztelegnek mesterük, kollégájuk, a kiváló előadó és pedagógus előtt. A kötet átadásával ugyan elkéstünk de annál nagyobb örömet okozhattunk az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kutatójának "A források bűvöletében. Ünnepi tanulmányok Katona Tamás 75. születésnapjára" c. kötetünkkel, hiszen dacára a hosszúra nyúlt szerkesztésnek, senki sem figyelmeztette az ünnepeltet a könyv várható megjelenésére. A kötetben olvasható tanulmányokat úgy válogattuk össze, hogy Katona Tamás életművének két fontos területéhez az 1848/49-es szabadságharchoz, illetve a külpolitikához kapcsolódjanak. A 26 szerző által írt tanulmányok után az olvasók fellapozhatják Katona Tamás történeti munkásságának bibliográfiáját is. A könyvet minden 19. századi magyar történelem iránt érdeklődő olvasónak jó szívvel ajánljuk.
Tartalom: Balla Tibor: Közös hadsereg kontra honvédség, avagy a birodalmi érdek elsőbbsége. Ferenc József magyar katonái a dualizmus korában;  Csikány Tamás: Baj van Köpecen!; Csorba György: Egy török-magyar szövetség ajánlata 1849-ből; Dér Dezső: A kassai 20. honvédzászlóalj, avagy egy sikertelen alakulatszervezés története 1848 – 49-ben; Erdődy Gábor: Belgiumi radikális sajtóvélemények a magyarországi polgári forradalmi átalakulás kérdéseiről 1848-ban; Gángó Gábor: Vihar után. Szerkezet és kontextus Eötvös József Uralkodó eszméiben az 1848-as mozgalmak fényében; Hajagos József: A felső-tiszai hadtest élelmezési rendszere 1848. decemberétől 1849. március közepéig; Hermann Róbert: A tizenhatodik aradi vértanú – Ludwig Hauk; Hernády Zsolt: A hadi parancsnok. Schweidel József tábornok pesti városparancsnoksága 1849-ben; Kedves Gyula: Répásy Mihály honvéd tábornok a szabadságharc lovassága élén; Kemény Krisztián: Adalékok az 1848-ban a frankfurti német nemzetgyűléshez küldött magyar követség történetéhez; Kovács István: A Ko³odziejski-család leghíresebb tagjai, avagy merénylet Bem tábornok ellen; Kurucz György: Válogatás Festetics Tasziló központi birtokigazgatásának 1848. évi ügyirataiból és protocollumaiból; Marjanucz László: A törvényhatósági önkormányzat helyreállítása Szegeden; Molnár András: Deák Ferenc reformkori leveleiből (1832 – 1848);  Nagy Sándor: A szerb felkelés kirobbanása 1848 kora nyarán – egy határőr vidéki katona-bürokrata szemével; Pelyach István: Batthyány Lajos gróf miniszterelnöki kinevezésének történetéhez; Pete László: A Frangepán-csapat; Pollmann Ferenc: Dualizmuskori honvédségünk vezérkari főnökeiről; Reznák Erzsébet: „A nemzet csak jogost akarjon…” Kossuth Lajos levele Bobory Károly országgyűlési képviselőhöz CeglédreRosonczy Ildikó: Paszkevics és az orosz hadsereg 1831-ben lengyel földön; Süli Attila: A székely határvédzászlóaljak története; Szakály Sándor: Egy katonai attasé felmentése és nyugállományba helyezése 1941-ben;Szörényi László: Vadonffy Bertalan instanciája a Magyarok Istenéhez. Az Elveszett Alkotmány kihagyott segélykérése; Vizi László Tamás:„Emelte a honfiui kegyelet”; Zakar Péter: Az aradi rendház 1848-49. évi naplója.

Katona Tamás az 1980-as években Szegeden oktató történészek között egészen sajátos helyet foglalt el. Az első előadásra többnyire öltönyben jött be, s mindjárt azzal a szinte reménytelennek tűnő feladattal birkózott meg, hogy 90 perc alatt összefoglalja a reformkor fontosabb eseményeit. Következő óráján már a pesti forradalom és az utolsó rendi országgyűlés eseményeit elemezte, hogy azután hamarosan Damjanich nagy kulacsáról, Görgei Artúr katonai pályájáról, a szabadságharc megannyi ütközetéről és csatájáról meséljen hallgatóinak. Utolérhetetlenül jó előadó volt, stílusával, felkészültségével történész hallgatók tucatjait nyerte meg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történetének kutatására.

Előadásainak alapját az a hosszú évtizedek óta folytatott forrásfeltáró tevékenység jelentette, amelynek során nemzedékek számára tette elérhetővé az általa kutatott korszak meghatározó személyiségeinek visszaemlékezéseit (Vukovics Sebő, Klapka György, Görgei Artúr), illetve levéltári forrásait. A történészek közötti vitákban éppen úgy, mint a hallgatók oktatásában a forrásoknak szánta a főszerepet. Egyik sikeres, több kiadást megért válogatása, a Kossuth Lajos megnyilatkozásaiból összeállított „Írások és beszédek 1848–1849-ből” előszavában így fogalmazott: „Kossuthról sokat olvasunk, Kossuthtól szinte semmit... Nem csoda tehát, ha róla való képünk megmerevedett, körülbelül olyan hősi pózban, amilyen Kossuth a minden vidéki városunkban megtalálható szobrokon, és amilyen az életben sohasem volt. A róla szóló irodalom évről évre szaporodik, de többnyire megelégszik azzal, hogy kalaplengetve tiszteletköröket fusson a hős szobra körül.”