Bővebb leírás
A könyv szerzője Szajbély Mihály a Szegedi Tudományegyetem Médiatudományi Tanszékének professzora, az MTA doktora. Új műve az irodalmi szöveg és a képi ábrázolás viszonyát, kapcsolatának alakulását mutatja be a kép technikai előállításának és sokszorosíthatóságának távlatában. A szerzőt az ún. képi fordulat (ionic turn) 19. századi szakasza érdekli elsősorban. Azt vizsgálja, hogy a kor technikai médiumai (a vásári képmutogatástól a laterna magicán át vetített "ködképekig") milyen nyomokat hagytak a szépirodalmi szövegekben, a képek miképpen befolyásolták a költészet és a próza stílusát, szerkezeti sajátosságait. Plasztikus elemzései által nyomon követhetjük, hogyan válik a szöveg egyre inkább intermediális találkozások színterévé. Felismerteti olvasóival, hogy miközben szövegeket olvasunk, képeket is olvasunk.
A tanulmány új összefüggésbe helyezi a klasszikus alkotásokat Jókaitól Bródy Sándorig, és a medialitás szempontjából sajátos értelmezést kapnak olyan fontos művek, mint, többek között, Arany János A kép-mutogató című verse és Kemény Zsigmond Ködképek a kedély láthatárán című regénye. A könyvet gazdagítja, hogy a szerző saját korának alkotásaira is reflektál, így Nádas Péter Valamennyi fény című, fényképeket és szövegeket tartalmazó, sajátos narratívát megvalósító kötetének elemzésével zárja fejtegetéseit.
__________________
Közismert, hogy a 19. század második felétől a képzőművészeti ábrázolás - helye, szerepe - gyökeresen átalakult a fényképezés hatására. Ez a fordulat azonban az irodalomban is végbement, a kor technikai vívmányai (vásári képmutogatás, laterna magica, majd a fotográfia) nyomokat hagytak a költői szövegeken is, befolyásolva az irodalmi művek stílusát, szerkezetét. A szegedi irodalomtörténész, médiakutató könyvében azt a folyamatot követi nyomon, ahogyan a szöveg egyre inkább az intermediális találkozások színterévé válik, Aranytól Jókain és Bródy Sándoron át egészen Nádas Péterig számos jelentős magyar irodalmi alkotás elemzésére téve kísérletet abból a szempontból, hogy a kép és szöveg viszonyának milyen alakzatai ismerhetők fel. A rövidítésjegyzékkel záródó tanulmány főként szakemberek (irodalomtörténészek, kommunikációkutatók), valamint középiskolai tanárok, főiskolai, egyetemi hallgatók érdeklődésére számíthat.
