Bővebb leírás
Az elmúlt két évtizedben kora újkori történetírásunk egyik legfontosabb eredménye a török elleni egységes magyar végvárrendszer kiépítésének és szervezetének feldolgozása volt. Ezzel párhuzamosan azonban elmaradtak a végvárvonal mögötti területek - a hódoltsági peremvidék - mikrotörténeti vizsgálatai. Ezt a hiányt kívánja pótolni Sz. Simon Éva kötete, egy esetmonográfia részletességével bemutatva a tizenhatodik századi Délnyugat-Dunántúl hódoltatásának történetét. A szerző a defterológia (a defter, mint török kori összeírások kutatásával foglalkozó diszciplína) és a történeti statisztika fejlődésének fontos állomásait és aktuális problémáit tárgyaló tudománytörténeti bevezető után az oszmán és magyar források körét, valamint azok egymáshoz való viszonyát járja körbe. A harmadik részben a terminológiai kérdések mellett az összehasonlítás lehetőségeit és módszertani problémáit mutatja be, így kvázi általános kézikönyvként is használható a későbbi defterológiai kutatásokhoz. A következő egység a náhije - a szandzsákhoz képest alacsonyabb szintű közigazgatási egység - stratégiai és gazdasági szerepét vázolja fel, és egyben Zala megye hódoltatásának kronológiáját is nyújtja. Végezetül, mintegy összegzésképpen a határvidéki kanizsai náhije összeírásának elkészítéséről nyert tapasztalatait teszi közzé. A mellékletben a szigetvári szandzsák kanizsai náhijéjének 1579. évi összeírása (benne 527 település összes lakosának neve), a felhasznált források és irodalom listája, angol nyelvű összegzés, az idegen kifejezések magyarázata, a táblázatok és térképek listája, továbbá személynév- és földrajzi név-mutató kapott helyet. A kötetet kiegészíti egy CD is, rajta a térképek részletesebb, színes változatával, valamint egy a területre vonatkozó, 1580 körül készült török kémtérkép digitalizált változatával.
