Bővebb leírás
Megírható-e a magyar meleg, queer vagy ilyen irányulású, tematikájú költészet története? Milyen kultúrtörténetileg determinált sémák szolgáltak a lehetséges önazonosság modelljeként? Miként pulzálnak egy szöveg testében a célzások és az elhallgatás-alakzatok? Mire képes az öncenzúra, az ideológia vagy a hatalmi agresszió? Miként lehet kijátszani a szigorú vagy torz hagyományt? Mitől tetteti magát olykor vaknak vagy süketnek az irodalomtörténet, s milyen az az irodalomtörténet, s milyen az az irodalomtudományi diskurzus, mely a kényes tárgyúnak vélt műveket kezelte? Ez a monográfia a magyar meleg, gay tárgyú és irányultságú költészet, illetve a róla szóló diskurzus első tudományos igányű feldolgozása a középkortól napjainkig. A kisebbségi létszorongatottság, az egzisztenciális tét irdatlan, gyakran tragikus súlya mellett előtérbe kerül az értékteremtés, a másságból fakadó kreativitás, a szubkulturális elszigeteltség biztonsága vagy időnként a populáris kultúra harsánysága is.