Bővebb leírás
"...a törvényszékek czélszerű elrendezése s kellő, és a szabadság szellemében szerkesztett törvényszéki eljárás a polgári szabadság egyik talpköve; az ezen tárggyal foglalkodó törvényhozásnak pedig, úgy szólván, zárkövét képezi az ügyvédi állapotnak szerkezete" - írja Tóth Lőrinc 1848-ban az ügyvédség helyzetét taglaló röpiratában. Több korabeli szerzőnél is fellelhető az a gondolat, amely az alkotmányos szabadság eszméjét és az ügyvédi kar megbecsültségét, rendezett viszonyait egymással párhuzamba állítja. A kiegyezést követően rendeződött az ország közjogi helyzete, és hamarosan sor került az igazságszolgáltatás rendszerének átfogó korszerűsítésére, amelynek keretében az ügyvédséget is a testületi szellemnek megfelelően alakították ki. A legjelentősebb újítás ennek során az önálló szervezeti keretek megteremtése, az ügyvédi kamarák megszervezése volt. A széleskörű autonómiával, ezen belül fegyelmi jogkörrel is felruházott kamarák létrejöttéhez vezető okokat, körülményeket elemzi, az ügyvédi rendtartásról szóló 1874:XXXIV. te. megszületésének útját mutatja be a szerző.
