Bővebb leírás
Tartalom jegyzék
ELŐSZÓ ............................................................................................................... 7
BEVEZETÉS .................................................................................................... 9
A beszolgáltatási rendszer néprajzi kutatásának kérdései ............................... 9
Források és módszerek ...................................................................................... 12
HOMOKHÁTSÁG TÁRSADALMA ÉS GAZDASÁGA A 20. SZÁZAD
ELSŐ FELÉBEN .......................................................................................... 18
Terepválasztás .................................................................................................... 18
Természeti, földrajzi adottságok, településforma, közigazgatási előzmények ... 19
A települések társadalomvázlata......................................................................... 21
A paraszti társadalom rétegződése ................................................................ 31
Gazdaság és gazdálkodás a háború előtt ..................................................... 46
A BESZOLGÁLTATÁS TERHEINEK MEGJELENÉSE A PARASZTI
GAZDASÁGBAN......................................................................................52
A front átvonulása és a hadsereg részére nyújtott beszolgáltatások ......... 52
A közellátás megszervezése .......................................................................... 61
Infláció és cserevilág ................................................................................... 66
A gazdálkodás újrakezdése és a földreform ................................................ 71
A beszolgáltatás megszervezése helyi szinten ............................................. 76
SZOCIALISTA RENDELKEZÉSEK A PARASZTSÁG ÁTSZERVEZÉSÉRE
1948 UTÁN ................................................................................................ 82
Az agrárpolitika eltorzulása ............................................................................ 82
A parasztságot korlátozó intézkedések ......................................................... 85
A BEGYŰJTÉSI RENDSZER MEGSZERVEZÉSE A PÁRTÁLLAMBAN ... 109
A parasztság anyagi kizsigerelése: a begyűjtés .............................................. 109
A begyűjtés megszervezése helyi szinten és a párt szerepe ...................... 111
A hatalom módszerei a beadás kikényszerítésére ....................................... 120
A parasztgazdaság terhei a beszolgáltatás éveiben csólyospálosi példákon
keresztül ................................................................................................... 133
A HELYI TÁRSADALOM VÁLASZLEHETŐSÉGEI .......................... 153
Az alkalmazkodás esetei ............................................................................... 155
A rejtett szembeszegülés módszerei ............................................................. 164
A kapcsolatháló kiaknázása: szolidaritás és korrupció .............................. 187
„Ments meg minket a gonosztól, de főleg az orosztól!” A nyílt
szembeszegülés .......................................................................................... 199
PARASZTI ÉLETUTAK ÉS TÚLÉLÉSI STRATÉGIÁK ........................ 205
Egyéni túlélési stratégiák – esettanulmányok .............................................. 206
Kisparaszti, középparaszti és nagygazda megoldások ................................... 229
A paraszti gazdálkodás kényszerválaszai ..................................................... 237
Azonosságok és eltérések az életút-megoldásokban .................................. 242
A BESZOLGÁLTATÁSI RENDSZER ELTÖRLÉSE ÉS A FALVAK ÉLETE
AZ 1950-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉTŐL ............................................. 246
Az 1956-os forradalom helyi eseményei és a begyűjtési rendszer eltörlése ... 247
Az „életutak” alakulása 1956 után. A „visszaparasztosodás” ..................... 253
A kollektív mezőgazdaság kezdetei: alkalmazkodás és megtörés ............. 256
ÖSSZEGZÉS ............................................................................................... 270
RÖVIDÍTÉSEK ............................................................................................ 275
FORRÁSOK .................................................................................................. 277
IRODALOMJEGYZÉK .................................................................................. 280
SUMMARY ..................................................................................................... 294
Előszó
Az 1945 utáni évtized mezőgazdasági politikájának, a beszolgáltatási rendszernek
korrekt, tárgyilagos vizsgálatára az utóbbi időben, a rendszerváltozás óta nyílt lehetősége
a hazai társadalomtudományoknak. Erdmann Gyula széleskörű forrásfeltáráson
alapuló, gazdagon dokumentált Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon
1945–1956 című kötete a történettudomány hozzájárulása a témakör, egyben
a korszak hiteles ismeretéhez. A szociográfusok közül az elsők között Závada Pál
tette le névjegyét e tárgykör föltárásában Kulákprés című családtörténeti írásával.
A téma kutatásában a néprajztudománynak is illetékessége, feladata van, de eddig
vajmi kevés kutatásról, illetőleg publikációról lehet számot adnunk. Ezért igen
dicséretesnek tartom Nagy Netta témaválasztását.
Kutatása a Duna-Tisza köze középső részének hét, szomszédos településére
irányult. Közülük négy Csongrád megyei: Balástya, Forráskút, Kistelek, Üllés,
három – Csólyospálos, Kiskunmajsa és Kömpöc – Bács-Kiskun megyei település.
A vizsgált időszakban valamennyinek jelentős, a kisebb településeknek meghatározó
többségű tanyai népessége volt.
Írott forrásai a községi tanácsok, VB ülések, begyűjtési hivatalok levéltárban
őrzött jegyzőkönyvei, iratai, családi iratok és gazdasági feljegyzések. Néprajzi terepmunkája
során a kérdőíves adatgyűjtés mellett, gyakran ahelyett célravezetőbbnek
találta életútinterjúk készítését, vagyis az élettörténeti módszer alkalmazását.
A kutatás éveiben még éltek falusi, tanyai emberek, akik személyes tapasztalataikból
adhattak tanúbizonyságot a beszolgáltatás, a kuláküldözés viszontagságairól,
és fölidézték azokat az alkalmazkodási módokat, melyek lehetővé tették a megsarcolt
parasztcsaládok túlélését.
Nagy Netta gondos elemzése a 20. század első fele helyi társadalmáról és gazdaságáról
a korábbi lokális vizsgálatoknál árnyaltabb társadalomrajzot nyújt. Ez
a társadalmi színkép alapozza meg és teszi érthetővé mindazokat a reagálásokat,
melyeket a pártállam 1948–1956 közötti intézkedései kiváltottak. Vizsgált kutatóterületén
öt különböző gazdaságot tudott körülhatárolni. Mindegyik típusra példákat
hoz, és leírja a típusosnak ítélt parasztgazdaságok családszerkezetét, birtokés
termékszerkezetét, fölszereltségét, jószágállományát, munkaerő-szükségletét,
8
árutermelését, illetve a termelt javak piaci értékesítésének szerepét. Tárgyalja az
1945. évi földreform végrehajtását, az ún. cserekereskedelmet és a parasztságot
korlátozó intézkedések bevezetését.
A szerző részletes családtörténeti, gazdaságtörténeti és mentalitás-történeti
dokumentációt nyújt. Nagy Netta azzal az adottsággal is élt, hogy magángyűjteményekben
számos írott dokumentum (pl. gazdakönyv, beadási könyv, napló)
maradt fenn. Gondosan ötvözi az írott forrásokból és az életútinterjúkból nyert
információkat, ennek köszönhető, hogy a tájra és több nemzedékre jellemző családtörténetek
rajzolódnak ki a könyv lapjain.
A kötet fontos, több tanulságot hordozó része a Paraszti életutak és túlélési
stratégiák című fejezet, melyhez 25 élettörténeti elbeszélést rögzített. Az életútinterjúra
kiválasztottak megfelelően reprezentálják a vizsgált településeknek
a beszolgáltatást leginkább megszenvedő rétegeit. Öt család életútját és túlélési
stratégiáját mutatja be részletesen: egy szegényparaszt, egy kisparaszt, egy középparaszt
és két olyan módos gazdáét, akiket kuláknak nyilvánítottak. Több esettanulmányban
két, illetve három nemzedék (nagyszülők, szülők és gyermekeik)
életútját kíséri a 20. század első évtizedeitől 1956-ig, vizsgálja 1945–56 közötti
túlélési stratégiájukat, értékrendjüket, egyéniségüket. Gyakran idéz az interjúkból
az egyénre és a korszakra jellemző megnyilatkozásokat. Nem elégszik meg a
paraszti adaptációs módok, magatartásformák leírásával, hanem keresi azok hátterét,
gyökereit. Vizsgálja: érvényesek-e az interjúkból ismert cselekedetek egy-egy
település paraszti népességére, voltak-e társadalmi rétegekre jellemző stratégiák?
A beszolgáltatás éveiből megismert paraszti magatartásformák rendszerezésekor
különböző viselkedésmódokat különít el, bemutat kitérőket, hatalmi kényszert
elszenvedőket és látszólag belenyugvókat. Ám a szerző a beszolgáltatási rendszer
eltörlésével nem zárta le terepmunkáját. Több család életútját a szövetkezeti gazdálkodás
kezdetéig (1961-ig) elkísérte.
Nagy Netta könyve alapos és módszeres terepmunkán alapuló történeti-néprajzi
elemzés. Kiválóan alkalmazza az életrajzi kutatás kimunkált módszereit, és
jól hasznosítja a téma történeti, néprajzi, szociológiai szakirodalmát. A választott
témakörben kutatása úttörő érdemű, új eredményekkel gazdagítja az érintett szaktudományokat.
Könyve a vizsgált korszakkal foglalkozó történészeken, szociológusokon és
az etnográfusokon kívül számít mindazok érdeklődésére, akik az agrárium irányításában
dolgoznak, és akiket foglalkoztat a mindenkori hatalmat gyakorlók, és
a család meg az egyén viszonya.
Szeged, 2013. november 27.
Juhász Antal
ny. egyetemi tanár DSC
