A kötet célja a Magyarországon periférikusnak számító szakterület, a hispanisztika - azaz a spanyol nyelvvel, irodalommal, kultúrával foglalkozó tudomány - népszerűsítése. Géró Györgyi tanulmányai arra világítanak rá, hogy a hispanisztika magyarországi marginális helyzete ellentétes a világban betöltött jelentős szerepével.
A kötet első tanulmánya a Spanyol nyelvpolitika az ezredfordulón alcímet viseli. A szerző a spanyol nyelvpolitikát igen tág szociológiai-szociolingvisztikai kontextusba helyezi, szól a nyelv és hatalom viszonyáról, általában a nyelvtudás szükségességéről, a világnyelv fogalmáról. A legnagyobb világnyelvek statisztikai adataival alátámasztva eljut az angol mint "globális nyelv" fogalmának elemzéséig.
A második fejezet a korai kétnyelvűség izgalmas kérdéseit járja körül. A sajátosságok felvázolása után a szerző a kétnyelvűség társadalmi megítélését, annak mibenlétét taglalja, majd egy konkrét példán mutatja be jellegzetességeit.
A következő fejezet a „fej” és a „lélek” előfordulásait elemzi a magyar és a spanyol frazeológiában. A két szóhoz kapcsolódó kifejezések, szólások szemléletbeli hasonlóságait és eltéréseit boncolgatja a szerző. Többek között rávilágít, hogy mind a spanyol, mind a magyar nyelvben azok a szólások, melyekben a fej (cabeza) szó megtalálható, gyakran az életveszély képzetéhez kapcsolódnak (fejével játszik, fejébe kerül, fejét követelik). Ezt követi A mondástól a közlésig című rész, amely elméleti szinten foglalkozik a frazeológia kérdéseivel.
Az idegennyelv-oktatás története a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen és jogelőd intézményeiben című tanulmány az egyetem 1948 és 1994 közötti oktató és kutató munkáját dolgozza fel.
Az Idegennyelv-tudás és idegen nyelvekkel szembeni attitűdök magyar egyetemi hallgatók körében című záró tanulmány bemutatja az Európai Unió és Magyarország nyelvpolitikáját, majd konkrét példákon vázolja fel az idegen nyelvek oktatásának jelenkori helyzetét és tendenciáit.
Külön érdeme a szerzőnek, hogy a kötetben egyszerre érvényesül a tudományos publicisztika igényessége és az olvasmányosság erénye.
