Bővebb leírás
„Amikor az 1980 - as évek végén történelem szakos egyetemi hallgatóként a „Magyarország története a Horthy - korszakban” című kurzust hallgattam, a csoporttársaimmal együtt gyakran háborogtunk azon, hogy az akkor alapműnek számító Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája 1919 - 1945 című összefoglaló könyv mennyire a konszolidált Kádár - korszak történetfelfogását tükrözi, és rajzol ezáltal elfogult, a marxista igényeknek megfelelő képet a korszak magyar külpolitikájáról.
Azóta eltelt húsz év, és abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy 2004 - től az egykori „alma mater” - emben két politikai kurzust is tarthatok. ... Amikor hozzáfogtam az előadások anyagának összeállításához, azt kellett tapasztalnom, hogy - bár számos nagyon színvonalas munka látott napvilágot - a Horthy - korszak külpolitikájáról azóta sem született új szintézis.
Ezért határoztam el, hogy hozzáfogok egy ilyen könyv megírásához. A munka előrehaladtával döbbentem rá, hogy ez egy hatalmas, 30 - 35 íves vállalkozás. ... Ekkor döntöttem úgy, hogy ezt a jelentős feladatot több részre tagolom...
Úgy döntöttem, hogy 1919 augusztusa az az időpont, ahol érdemes felvenni a történet fonalát. 1919. augusztus 1 - jén egy olyan államot láttunk, amelynek nem volt államfője, legitim kormánya, legitim parlamentje, és nem lehetett tudni, hogy hol is húzódnak a határai. Ráadásul a szomszéd országok hadseregei mélyen bent álltak színmagyar területeken, sőt a románok néhány napon belül elfoglalták az ország fővárosát is.
Az ország a teljes szétesés állapotában volt. Ha egyetlen szóval akarjuk leírni a helyzetet, akkor azt mondhatjuk: összeomlás. Ebben a helyzetben indult el Szegedről Horthy Miklós...
Jelen I. kötet záró dátumául az 1924 - es évet választottam, mivel ekkor indult meg a népszövetségi kölcsön folyósítása Magyarország számára... Ezt az eseményt fontos mérföldkőnek gondolom a magyar külpolitika szempontjából, mivel a népszövetségi kölcsön segítségével Magyarország végleg kilépett abból a külpolitikai elszigeteltségből, amelybe az első világháború végén került...”
*
Az I. kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:
• I. FEJEZET: A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR KÜLPOLITIKA KIINDULÓ KERETEI: (1. A Horthy - korszak születése. 2. Magyarország és a versailles-i békekonferencia.);
• II. FEJEZET: AZ ÚTKERESÉS IDŐSZAKA: A NAGYHATALMAKRA ÉPÍTŐ KONCEPCIÓK: (1. Bevezetés. 2. A nagyhatalmakra építő irányzatok:);
• III. FEJEZET: AZ ÚTKERESÉS IDŐSZAKA: A SZOMSZÉDOK FELÉ NYITÓ KONCEPCIÓK: (1. A román alternatíva. 2. A csehszlovák alternatíva.);
• IV. FEJEZET: EGY MÁSFAJTA ÚTKERESÉS: KÁROLYI KISANTANT ALTERNATÍVÁJA: (1. Másfajta alternatíva keresés. 2. Károlyi Mihály csehszlovák emigrációja. 3. A Baranyai - Szerb Magyar Köztársaság.);
• V. FEJEZET: IV. KÁROLY VISSZATÉRÉSI KÍSÉRLETEI: (1. Előzmények. 2. Az első királypuccs. 3. A két királypuccs között /1921. április - október/. 4. A második királypuccs /1921 októbere/.);
• VI. FEJEZET: A NYUGAT - MAGYARORSZÁGI KÉRDÉS: (1. Ausztria születése és a határkérdések. 2. A nyugat - magyarországi kérdés.);
• VII. FEJEZET: KITÖRÉS AZ ELSZIGETELTSÉGBŐL: BELÉPÉS A NÉPSZÖVETSÉGBE: (1. A Népszövetség születése és főbb jellemzői. 2. Magyarország belépése a Népszövetségbe. 3. A magyar tagság jelentősége.);
• VIII. FEJEZET: VÉGLEGES KITÖRÉS AZ ELSZIGETELTSÉGBŐL: A NÉPSZÖVETSÉGI KÖLCSÖN MAGSZERZÉSE: (1. Előzmények: A Hegedűs Lóránt - féle kísérlet bukása. 2. A Népszövetségi kölcsön megszerzése. 3. A Népszövetségi kölcsön jelentősége.);
*
„A HORTHY KORSZAK KÜLPOLITIKÁJA I.” című ezen kiadványt az első évek, az 1919-től 1924-ig tartó időszak iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk, akik ennek ismeretében remélhetőleg kíváncsian várják a további folytatásokat, először a 2012-ben még előkészületben lévő, a húszas évek második fele, az 1932-ig tartó feldolgozást is.
