Bővebb leírás
Babits Mihály életrajza, felesége, a költõnõ Török Sophie jóvoltából az írók közül talán a legtöbb forrásra támaszkodhat. Õ házasságuk kezdete óta minden levelet és iratot megõrzött az utókor számára, sõt fényképeken is igyekezett megörökíteni férje életének eseményeit. A dokumentumok egy része a háborúban elpusztult, ám az anyag így is hatalmas, s szerencse, hogy az életrajz megírásához a Babits-kutató ezek mellett Török Sophie részletes feljegyzéseket tartalmazó naplójára is támaszkodhatott.
Babits nem csupán költõként és prózaíróként alkotott maradandó, már életében számos idegen nyelvre lefordított mûveket, hanem fordítóként és irodalomszervezõként is. 1918-ban annak a Nyugat címû folyóiratnak a szerkesztõje lett, amely a magyar irodalmi modernizmus fõ mûhelye volt. Az életmû korszerû ismertetésére igencsak szükség volt, hiszen Babits is áldozatául esett a különbözõ történelmi korszakok politikai csatározásainak: az elsõ világháború idején egy antimilitarista verse miatt támadták, késõbb megfosztották egyetemi katedrájától, mert azt az 1919-ben hatalomra került kommunistáktól kapta, a második világháborút követõen pedig a „l’art pour l’art” mûvészet, a kommunista rezsim által eléggé el nem ítélhetõ képviselõjét látták benne.
