Mit jelentenek, mire utalnak, miről árulkodnak az egyes madárnevek? A madarak milyen bélyegeik, szokásaik, tulajdonságaik alapján kaphatták nevüket? E kérdésekre ad választ a Madárnévkalauz több mint 400 névcikkében. A kötet teljes körűen bemutatja a Kárpát-medence madárfaunájának névkincsét.
A névcikkek élén a a madárfaj latin neve áll, ezt követi annak magyar, majd angol neve. A szerző nemcsak megadja e nevek jelentését, hanem részletesen elemzi eredetüket is. Többek között megtudhatjuk, hogy a kék cinege latin (Parus caeruleus) és angol (Blue Tit) neve azonos értelmű a magyarral. A nevek jelentésének fejtegetése sok érdekességre rávilágít: az ezüstsirály (Larus argentatus) például angolul Herring Gull, vagyis lefordítva heringsirály, ami a magyar szakirodalomban egy másik fajt jelöl.
Számos név hangutánzó eredetű, így a nagy lilik is a madár lilik-lilik-szerű magas, csengő szaváról kapta nevét. A névadásban sokszor megemlékeznek a faj első megfigyelőjéről vagy az első leírt példány származási helyéről: a szikipacsirta Calandrella brachydactyla hungarica alfaját például Horváth írta le először, és elsősorban a Hortobágyon költ.
A névcikkek további részében a madár népies neveivel ismerkedhetünk meg: a fehér gólya például onnan kapta emeletes veréb nevét, hogy a kéményre rakott nagy fészke oldalában előszeretettel fészkelnek a verebek. Az apró betűs részek további izgalmas információkkal szolgálnak. A mezei pacsirta leírásánál például Dobos C. József szakácskönyvéből olvashatunk részletet, noha a híres szakács is megjegyzi, milyen kárt okoz a természetben ennek a madárnak túlzott vadászása. Jakabb Oszkár sorai közül is minduntalan kicseng a madárvilág féltése, a fajok pusztulása felett érzett aggodalom.
A Madárnévkalauzban az egyes fajok nem ábécérendben követik egymást, hanem a 72 családot a jelenleg elfogadott, Voous-féle névjegyzék rendszertani sorrendjében ismerteti a szerző. A családnevek, illetve a fajok latin, angol és magyar nevei azonban könnyedén visszakereshetők a kötet végén található négyféle mutatóból. A függelékben a Kárpát-medencében található madarakhoz fűződő néprajzi, hitvilágbeli kapcsolatokat foglalja össze a szerző.
A könyv a sokféle érdekesség felvillantása révén nemcsak ornitológusok és madárbarátok számára lebilincselő olvasmány, hanem a nevek eredetét kutató, madárszerető ember is találhat benne kedvére valót.
Jakabb Oszkár több évtizedes kutatásait összegzi ebben a munkában. Hobbija a madarak megfigyelése, az egyik legnagyobb magyar madártani szakkönyvgyűjteményt vallhatja magáénak.
