A szerző PhD-értekezéséből készült munkájában három világirodalmi remekmű összehasonlítására vállalkozik. Laurence Sterne Tristram Shandyjea 18. század különleges alkotása, a posztmodern előfutása, szerző és olvasó közti viszonyt radikálisan újraíró, talányos mű. Az angol irodalom e korszakos munkája mellett a másik két regény az 1970-es évek regényirodalmának kuriózumai. Az olasz Italo Calvino Ha egy téli éjszakán egy utazó  című, néhány éve magyarul is olvasható műve a mese, a történet utáni nyomozás humoros-ironikus fikciója, míg az amerikai Thomas Pynchon Súlyszivárványa  grandiózus vízió a második világháború utolsó napjaiból, soknarrátoros, több jelentéstartományt összekapcsoló hatalmas esszé. A szerző elemzéseiben a két utóbbi mű közt a "közvetítő" szerepét Sterne regénye képezi, jóllehet a szerző figyelme nem a genetikus kapcsolatokon alapul, hanem egy olyan modellen, amely a művek olvasása során szerzett olvasási stratégiákat elemzi. Az egyszerre hermeneutikai és dekonstrukciós módszereket bevonó,  igényes elemzés elsősorban a modern irodalomtudományi teóriákban jártas,  olvasók érdeklődésére számíthat.

Bár a Calvino egy elég infantilis, idétlen unalom. "Hiába hívja, Ludmilla nem lakik itt" A Súlyszivárvány az igen !