Bővebb leírás
Mi az irodalmi alkotás? [...] Egy festő esetében vizuális designról, egy zeneszerző esetében pedig auditív designról beszélhetünk; no de milyen fajta designról beszélhetünk egy író alkotásával kapcsolat-ban? [...] Ha azt mondhatjuk, hogy a vizuális design elha-tárolódó színfoltokból áll, a zenei kompozíció pedig han-gokból vagy hangtól hangig tartó átmenetekből, akkor vajon milyen elemek alkotják az irodalmat? [...] Arra a kérdésre, hogy „Mit alakot a regény írója?”, ezt a választ adhatjuk: az író szereplőket alkot, va-gyis olyan embereket talál ki, akik adott cselekvéseket hajtanak végre; sajátos környezetbe helyezi a cse-lekvést; cselekményt vagy cselekvéssorokat gondol ki. Létrehozza vagy – még inkább – összeállítja Raszkolnyikovot, Mrs. Micawbert, a Forsyte-családot [...]. Ebből a szempontból az irodalmi alkotás el-képzelt vagy elgondolt emberi cselekvések összessége. A cselekvések pedig cselekvőket és körülménye-ket foglalnak magukba. A személyek, helyek és dolgok ezen egységét nevezem az alkotás világának. Azonban adhatunk egy másik választ is a kérdésre. Az író új módon állítja össze a szavakat; kifejezé-seket, mondatokat és bekezdéseket épít fel; fejezeteket vagy strófákat ír. Ebből a szempontból az irodalmi alkotás nem más, mint verbális design, vagyis diszkurzus – szavak értelemmel telített hálózata. Monroe C. Beardsley A diszkurzív megközelítés homlokterében az irodalmi jelenség áll, különös tekintettel az emberi szómű – a megnyilatkozás, a dialógus, a név, a jel-, a trópus- és történetképzés – poiésziszének vizsgálatára. A prózanyelvi és versnyelvi alkotás diszkurzív vetületében a szó megjelenésmódjait eseményként taglalhat-juk, mely a cselekvés világában fogan meg, és a szövegben, azaz a kulturális emlékezet közegében telje-sedik ki, ahol ez a saját jövője felé „kizökkent” tapasztalati világ minden elemében saját jelentésre tesz szert. Ám sorozatunk neve a tárgyi utaláson túl más értelmet is magában foglal, amennyiben szerzőink egy bizonyos költészettani dialektus kimunkálását és meghonosítását is feladatuknak tekintik. Ennyiben a Diszkurzívák megnevezés az interpretáció szolgálatába állított beszédmód sajátosságát emeli ki. S végül elgondolható emblémánk utalásiránya úgy is, mint párbeszédre invitáló jelzés mindazok számára, akik a köteteinkben felvetett kutatási irányok s a megoldási javaslatok kifejtésében megszólaló beszédmód és szellemiség iránt érdeklődnek. A szerzők és szerkesztők egyaránt feladatuknak tekintik a magyar- és a világirodalom eminens alkotá-sainak újraértelmezését a diszkurzív poétika által kínált megközelítés jegyében; keresik az együttgondol-kodás lehetőségeit a magyar filológia és a modern filológiák között. Miként azt is, hogy a hazai tudomá-nyosságban kevésbé ismert irodalom- és kultúraelméleti értekezéseket magyar nyelven hozzáférhetővé tegyék.
