Varga Ilona tanulmányai a klasszikus pozitivista szellemben készültek. Nála nincs alap-felépítmény, mindent elsöprő osztályharc, nincsenek „marxista” lózungok. Viszont van gazdaságtörténeti érdeklődés, de szigorúan számszerűsítve, van társadalomtörténet, de forráscentrikusan, és leginkább, dominánsan: államtörténet. A Moszkvai államról – és különösen annak 17. századi történetéről – írt tanulmányai ma is megőrizték relevanciájukat – elsősorban azért, mert elsődleges forrásokkal dolgozott és jó ízléssel szelektált az orosz szakirodalomban. Az orosz rendi fejlődés hiányáról nála lehetett olvasni először a hazai szakirodalomban, ami bizony megrázó felismerés volt a megfelelő szovjet munkákat ismerve.
A magyar ruszisztika régi adósságát törleszti, amikor Varga Ilona munkáit könyvbe rendezi. A ruszisztikai oktatás egy régi, önzetlen és önfeláldozó munkásának talán magának is izgalmas felismerés lesz élete delelőjét és aktív történészi munkája lezárását követően egyben látni és végig olvasni ezt a könyvet, és osztozni mindannyiunk rácsodálkozásában, hogy milyen sokat megérthetünk általa az orosz sajátosságok mibenlétéről.