Bővebb leírás
Paul Celanról (1920-1970), a XX. század egyikl legjelentősebb európai költőjéről könyvtárnyi elemzés született és születik. A bukovinai születésű, a holokauszthoz fűződő, feldolgozhatatlan traumája ellnére is élete végéig szinte kizárólag anyanyelvén, németül író költő főként kései, hermetikus lírájában olyan költői nyelvet hozott létre, mely mintha helyenként nem kevesebbre tenne kísérletet, mint az ember és a világ közötti sokszoros közvetítettség felszámolására, a medialitást kiküszöbölve valamiféle közvetlenség elérésére. De létezhet-e vajon közvetlen kapcsolat szubjektum és szubjektum, ember és életvilág között, ha az emberi létezés természeténél fogva sokszorosan közvetített? A jelen irodalomtudományi kismonográfia e kérdésre keresi a választ Paul Celan lírájának egyes, a medialitás szempontrendszere felől látszólag eredményesen olvasható darabjait vizsgálva, s egyúttal górcső alá veszi a költő paradigmatikus líraesztétikai esszéjét, a Meridiánt is.
