Bővebb leírás
szó az ember és ember közötti, valamint az Isten és ember közötti kommunikáció eszköze. A szó mindennél elementárisabb, mert a Logosz kezdetben volt, és kezdettől fogva van: Isten a szavával teremtette a mennyet és a földet. Ezért az Istenés az ember közötti kapcsolat hídja, a Teremtő és a teremtmény találkozásának helye is a szó. A keresztény hit értelmében a Szó térben és időben, az emberi történelem egy pontján hústestet öltött. Gerhard Ebeling szerint a hermeneutika tárgya a „szótörténés” vagy a beszédesemény. Ahol a szó „helyesen” történik, ott megvilágosodik a létezés. Vannak irodalmi alkotások (például Shakespeare és Milton művei), amelyek szóeseményként is hatnak, mert nemcsak az olvasó esztétikai érzékenységét, hanem egész egzisztenciáját érintik meg. A kötetben kitüntetett helyet kapott a lutheri hermeneutika, hiszen legmarkánsabban a német reformátor ismerte fel a „szóeseményben” megmutatkozó nyelv jelentőségét. Szótörténésekről szól ez a könyv régebben és a közelmúltban írt hermeneutikai, teológiai és irodalomtudományi tanulmányok formájában; olyan helyzetekről, amikor a szó műalkotásban, szimbólumban, egy teológiai műben eseménnyé vált. Ha a szavak szava az evangélium, akkor a szóesemények eseménye a Szentírás és annak értelmezése. A kötetben a Szentírás értelmezéséről, a keresztény hermeneutikáról és a napjainkban újraéledő teológiai értelmezésről is olvashatunk. Nem lenne teljes a szótörténések sora, ha a szó nem lényegülhetne igévé és a szóról való beszéd pedig valódi proklamációvá, azaz igehirdetéssé.
