A rekurzió emberi képesség,amely lehetővé teszi például, hogy egy mondat saját összetevőjeként tartalmazzon egy másik tagmondatot, és ez ismétlődhessen, vagy éppen egy szót komponenseként tartalmazzon egy összetett szó. A rekurzió révén potenciálisan végtelen számú, különböző mondatot hozhatunk létre. A matematikai rekurzióval tetszőleges nagyságú számot tudunk előállítani úgy, hogy valamely számhoz 1-et adva egy másik számot hozunk létre. A képek is lehetnek rekurzívok, például a „kép a képben” jelenség. A 'tudatelméleti' képesség, amivel mások mentális állapotaira következtetünk, egy hiedelemnek egy másikba történő, rekurzív beágyazásán alapul: 'mi úgy gondoljuk, hogy egy második személy úgy gondolja, hogy egy harmadik személy azt gondolja...'
A kutatásokban ép személyekkel, agyi sérülést szenvedett afáziás személyekkel és Alzheimer-kórral élő személyekkel végeztünk nyelvi teszteket. Azt vizsgáltuk, hogy az agyi szöveteket ért sérülések miképpen érintik a rekurzióra vonatkozó képességeinket, és tudunk-e visszakövetkeztetni az ép rendszerekre. Bemutatjuk a mondattani rekurzió korlátozódásainak specifikus mintázatait afáziában és Alzheimer-kórban, valamint a lexikai rekurzió műveleteit az összetett szavak megalkotásában. A tudatelméleti következtetések kölcsönhatásban állnak az előbbiekkel. Néhány személynél a számolási műveletekhez szükséges rekurzió elérhetőségét is teszteltük.
Olyan modell mellett érvelünk, melynél a nyelvi, a tudatelméleti és a számolási folyamatok számára létezik egy közös rekurzív műveleti modul az elmében. Ez a rekurzió modul Alzheimer-kórban csak korlátozottan érhető el a tudatelméleti és a számolási rendszerek számára, de elérhető a nyelvi szerkezeti reprezentációknak, míg az agrammatikus afáziában a nyelvi szerkezetek reprezentációi lekapcsolódhatnak a rekurzió modulról, miközben a tudatelméleti és a számolási rendszerek elérhetik azt. Az elme rekurzív műveleteinek hierarchikus, interaktív szinteket tartalmazó modelljére teszünk javaslatot.
