Bővebb leírás
OSZTA ISTVÁN egyike azon Romániában élő magyar újságíróknak, akik filológiai végzettséggel nem a tanári pályát választották, hanem a sajtó berkeiben kezdtek dolgozni.
Már az 1989. decemberi események után közvetlenül érezte, mit kell tennie. Ott volt a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt 1990. december 27 - én Marosvásárhelyen tartott első országos kongresszusán, amelyen megválasztották a párt 11 tagú országos vezetőségét. Köztük volt Koszta István is.
A sajtóban létrehozta a „Pulzus” című, gazdasági élettel foglalkozó lapot. Munkássága mind jobban bizonyítja, hogy rátalált arra az útra, amely egyre tudatosabban tükrözi azt az irányt, amellyel az Erdélyben és a nagyvilágban élő olvasóinál mind jobban elérheti az önazonosság hatékony fejlesztését. Tényfeltáró könyvei beszédes bizonyítékai ennek.
Bibó István tolmácsolásában:
Minden történeti pillanatban van mérlege nemcsak a tényleges helyzetnek, hanem a valóságban benne rejlő lehetőségeknek is, melyek megvalósítása nem szükségszerű, hanem erőfeszítés és jóakarat kérdése.
Ma nem egyszerű, vagy még inkább nehéz megítélni Mária román királynő 1919. március - áprilisi párizsi és londoni útjának diplomáciai és politikai összefüggéseit. Magánúton járt, tehát cselekvően nem befolyásolhatta a békecsinálók döntéseit. Bízott viszont abban, hogy a párizsi jelenléte - a konferenciának abban a szakaszában, amikor még forró a levegő - befolyásolta az odafigyelés, a vitavezetés módját és országa általános megítélését.
A visszaemlékezések tanúsága szerint azonban egyértelmű, hogy másként tekintettek Romániára a Szajna partján a királynő ottléte után, elérte azt, hogy - szavait idézve - Románia fölkerült Európa térképére.
*
A „MÁRIA ROMÁN KIRÁLYNŐ PÁRIZSI KÖVETSÉGE 1919” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik ebből a könyvből arra is következtetni akarnak, hogy Mária román királynő párizsi jelenléte mennyiben befolyásolták az eseményeket, és valóban ennek köszönhető-e, hogy a - szavaival élve - Románia felkerült Európa térképére?
