Alapvető jelentőségű volt a földesúri járadékok történetében az a korszak, amelynek bemutatására a neves középkorkutató vállalkozik. Monográfiájában a földesuraságot illető adóknak a 13. században kialakult, a jobbágyság életét évszázadokra meghatározó új rendszerét tárja föl. Céljának megfelelően a 13. századi hospeskiváltságokban jelentkező új adózási szisztémát tárgyalja, de ennek alárendelten – amennyire szükséges – a 11-12. században virágzó és messze tovább élő archaikus viszonyokkal, valamint a 14. századi fejleményekkel is foglalkozik. Az értekezés döntően a vizsgált korszak okleveles anyagára, az Árpád-kor esetében a lehetőség szerinti teljes forrásanyagra támaszkodva, komplex módszer (diplomatika, kánonjog, pénz-, liturgia- és nyelvtörténet stb.) alkalmazásával, a gazdasági és társadalmi változásokkal szoros összhangban tárgyalja az egyes adófajták: a pénzjáradék, a szállásadó, az ünnepi ajándék, a munkajáradék, a különféle alkalmi adók, a költözési, valamint a végrendelkezési vagy örökösödési illeték történetét, továbbá a szólóbirtoklással összefüggő adózás alakulását. A kötet végén közölt több mint félszáz latin forrásszöveg a témát érintő oklevelek és egyéb források köréből ad válogatást.
Bevezetés
Hospeskiváltság
Pénzjáradék
Szállásadó
Ünnepi ajándék
Munkajáradék
Alkalmi adók
Költözési illeték
Végrendelkezési vagy örökösödési illeték
Szőlőbirtoklás és adózás
Zárszó
Táblázatok
1. Hospesek földbére a 13. században
2. A pénzjáradék nagysága (1300-1369)
3. Közösségre kivetett pénzjáradék (1225-1367)
4. A pénzjáradék fizetésének határnapjai (1209-1369)
5. A munera fizetésének időpontjai (1243-1367)
6. A munera határnapjai és a szabolcsi zsinat ünnepei
7. Csöböradó vagy hegyvám (1222-1382)
8. A szőlő utáni adózás Pozsony megyében (1270-1364) Forrásszövegek (1212-1369)
Rövidítések
A közölt források jegyzéke
Földrajzinév-mutató
