A nyelvtől a stílusig Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 100. Megjelenés éve: 2010 Oldalszám: 460 Kötés: puhafedeles ISBN: 9789639902398 0. kiadás darab

A gyűjtemény a tanulmányokat két ciklusra osztva közli: előbb a köz- és szaknyelvi tárgyú írások, utánuk a 20. századi magyar szépirodalom stílusának fejlődését bemutató tanulmányok következnek. Néhány cím a tartalomból: Szótévesztésből jelentésváltozás A magyar sportnyelv ereje és gyöngéi Nyelvleírás − nyelvművelés − stilisztika A szakrális és az erotikus viszonya Krúdy prózájában Babits-motívumok József Attila-versekben Ottlik Géza és a nevek A két rész között egy a média nyelvikép-használatát tárgyaló, így egyszersmind nyelvészeti és stilisztikai jellegű hosszabb tanulmány (Kép és kommunikáció) teremt kapcsolatot. A kötet írásait a szerző szakmai önvallomása (Hogyan (nem) lettem nyelvész?) és egy interjúja (Nyelv és önbecsülés) foglalja keretbe. A könyv használhatóságát nagymértékben fokozza a tanulmányokban idézett és ismertetett bőséges szakirodalom, továbbá a részletes tárgy-, név- és szómutató. A kötet a nyelvtudomány művelőin kívül a felső- és a középfokú oktatásban tevékenykedő tanárokat és diákjaikat is érdekelheti, mivel gazdag ismeretanyagot közvetít választékos, élvezetes stílusban. A könyvet haszonnal forgathatják a média, különösen a nyomtatott sajtó munkatársai is. A gyűjtemény a tanulmányokat két ciklusra osztva közli: előbb a köz- és szaknyelvi tárgyú írások, utánuk a 20. századi magyar szépirodalom stílusának fejlődését bemutató tanulmányok következnek. Néhány cím a tartalomból: Szótévesztésből jelentésváltozás A magyar sportnyelv ereje és gyöngéi Nyelvleírás − nyelvművelés − stilisztika A szakrális és az erotikus viszonya Krúdy prózájában Babits-motívumok József Attila-versekben Ottlik Géza és a nevek A két rész között egy a média nyelvikép-használatát tárgyaló, így egyszersmind nyelvészeti és stilisztikai jellegű hosszabb tanulmány (Kép és kommunikáció) teremt kapcsolatot. A kötet írásait a szerző szakmai önvallomása (Hogyan (nem) lettem nyelvész?) és egy interjúja (Nyelv és önbecsülés) foglalja keretbe. A könyv használhatóságát nagymértékben fokozza a tanulmányokban idézett és ismertetett bőséges szakirodalom, továbbá a részletes tárgy-, név- és szómutató. A kötet a nyelvtudomány művelőin kívül a felső- és a középfokú oktatásban tevékenykedő tanárokat és diákjaikat is érdekelheti, mivel gazdag ismeretanyagot közvetít választékos, élvezetes stílusban. A könyvet haszonnal forgathatják a média, különösen a nyomtatott sajtó munkatársai is. A gyűjtemény a tanulmányokat két ciklusra osztva közli: előbb a köz- és szaknyelvi tárgyú írások, utánuk a 20. századi magyar szépirodalom stílusának fejlődését bemutató tanulmányok következnek. Néhány cím a tartalomból: Szótévesztésből jelentésváltozás A magyar sportnyelv ereje és gyöngéi Nyelvleírás − nyelvművelés − stilisztika A szakrális és az erotikus viszonya Krúdy prózájában Babits-motívumok József Attila-versekben Ottlik Géza és a nevek A két rész között egy a média nyelvikép-használatát tárgyaló, így egyszersmind nyelvészeti és stilisztikai jellegű hosszabb tanulmány (Kép és kommunikáció) teremt kapcsolatot. A kötet írásait a szerző szakmai önvallomása (Hogyan (nem) lettem nyelvész?) és egy interjúja (Nyelv és önbecsülés) foglalja keretbe. A könyv használhatóságát nagymértékben fokozza a tanulmányokban idézett és ismertetett bőséges szakirodalom, továbbá a részletes tárgy-, név- és szómutató. A kötet a nyelvtudomány művelőin kívül a felső- és a középfokú oktatásban tevékenykedő tanárokat és diákjaikat is érdekelheti, mivel gazdag ismeretanyagot közvetít választékos, élvezetes stílusban. A könyvet haszonnal forgathatják a média, különösen a nyomtatott sajtó munkatársai is.