Bővebb leírás
A három kötetes munka gazdag, a Kárpát-medence egész területére kiterjedő tárházát nyújtja a lakodalmi szokásoknak és vigasságoknak a 19. század elejétől napjainkig. A házasság az emberi életciklus egyik legfontosabb pillanatához kapcsolódik, amely a férj és a feleség mellett családjuk, népesebb rokonságuk, sőt az egész kisközösség számára is emlékezetes, fontos esemény. Nem csoda, hogy gyakorlatilag minden nép körében bonyolult, összetett, hosszadalmas és rendkívül változatos rítusok, szertartások kapcsolódnak hozzá. A magyar népi kultúrában mindezek összességét fogja egybe a lakodalom, amelyben különösen az újkorban - kiemelt szerep jut az evés-ivásnak, és általában véve a mulatozásnak. Ezek a ma is eleven, folyamatosan átalakuló- az utóbbi években nem egy esetben közkedvelt turistalátványossággá váló - lakodalmas szokások és ünnepségek állnak a egri geográfus szerző érdeklődésének fókuszában. Munkája három vaskos kötetét egy-egy település szokásait leíró - java részt kéziratban elérhető néprajzi gyűjtésekből állította össze. Az eltérő hosszúságú leírások földrajzi régiók szerint lettek fejezetekbe szerkesztve, de a fontosabb néprajzi tájegységeket illetve a megyéket sorra vevő egységek nem törekednek teljességre. A fekete-fehér rajzokkal és színes fényképmellékletekkel gazdagított köteteket minden esetben a felhasznált irodalom jegyzéke zárja. A válogatott leírások nagyobbik része a mai Magyarország területén élő magyarok szokásait írja le, amelyet a határon túli magyarokra és a Kárpát-medence többi népére vonatkozó beszámolók egészítenek ki, kisebb számban. A részletes forgatókönyveket, vőfélyversek, dalok szövegét, menüsorokat stb. tartalmazó gyűjtések sorát az első kötetben olvasható tanulmány vezeti be, amely az esküvői és lakodalmi hagyományok egészét tekinti át. Ezt követően többek között Galga vidéki (pl. Galgamácsa, Tura) és mátraaljai (Ecséd és Atkár) lakodalmasokról és szokásokról olvashatunk az első kötetben.
