Bővebb leírás
Miként változnak a műalkotások, ha új környezetbe helyezik őket? A kötet erre a kérdésre úgy keres választ, hogy elsősorban a hatástörténettel és a fordítással foglalkozik, mert gyorsan változó és egységesülő világunkban a megértésnek ez a két módozata kitüntetett figyelmet érdemel.
Egyes műfajok (az esszé, a levél, a napló) átalakulása, életműveknek (Márai Sándor, Német László, Illyés Gyula munkásságának) vagy akár egyetlen műnek (Kosztolányi Esti Kornél című kötetének) átértékelése azt bizonyítja, hogy a műalkotás sosem azonos önmagával. Hasonló következtetés vonható le abból, ahogyan az irdalmi szöveget (Kertész Imre és Esterházy Péter regényét vagy Samuel Beckett forgatókönyvét) nemzetközi összefüggésbe helyezik, más nyelvre fordítják vagy mozgóképpé alakítják át.
A mű sorsa szüntelen változások sorozata; értelmezni annyit jelent, mint új összefüggésbe helyezni. Csakis ennek fölismerése segíthet bennünket abban, hogy a magyar irodalom egy részét átmentsük a világ örökségébe.
