Bővebb leírás
Manapság sokat hallani az iskolai erőszakról. A tanárok a kezelhetetlen gyerekekre és a - jó esetben - közönyös szülőkre, míg a diákok a merev, gyakran minden empátiát és pszichológiai érzéket nélkülöző pedagógusokra panaszkodnak. Pedig, mint a jelen kötetből is kiderül, szinte minden résztvevő érzi, tudja, melyek a legfőbb okok, de valahogy minden megváltozott. De mi is az a minden? Mi történt a rendszerváltás után a társadalomban és a családokban? Hová lettek a határozott, szigorú apák, a gyerekeket meleg vacsorával váró, mosolygós anyukák és nagyik? Hány szülő ismeri ma a fejlesztő csoportos játékokat vagy akár a legegyszerűbb mondókákat? Van-e normális menetrendje a hétköznapoknak? Tudják-e a tanárok, hogy egy-egy megjegyzésük mit vált ki a gyerekekből? És végül: mi az, ami mindebből megtudható? A most megjelent kötet széles körképet nyújt a helyzetről, éspedig az iskolai agresszióval kapcsolatos felmérések tükrében. Az ilyen irányú vizsgálatokról szóló tanulmányt követően a látens fiatalkori devianciákról, az iskolai agresszió formáiról és okairól olvashatunk. A művet európai kitekintés, a szociálpszichológiában használatos mozaikmódszer, valamint egyes jogesetek bemutatása zárja. Ffogalomtárral és bibliográfiával záródó munka.
