Bővebb leírás
A több mint tíz éve elhunyt jeles művelődéstörténész posztumusz megjelenő munkája a magyar kultúrtörténet kitüntetett időszakát veszi górcső alá, amikor megszülettek a modern, polgári és nemzeti kultúra intézményi és társadalmi feltételei. Az irodalomtörténet-írás hagyományos korszakolása szerint kialakított időszakot vizsgáló mű középpontjában a "könyvkultúra", a kiadványok előállításának és fogyasztásának intézményi keretei és legfőbb aktorai állnak. A bevezetőt követő fejezetben - a kötet fő mondanivalóját összefoglalva - mutatja be a szerző, hogyan változott meg a könyveket és lapokat befogadó társadalmi közeg a felvilágosodás és a reformkor évtizedeiben. A következőkben - három fejezetben - a könyvkultúra három szektorát írja le: a könyvkiadást, a -nyomtatást és a -kereskedelmet. Megismertet a könyvkiadási viszonyokkal (pl. előfizetések, cenzúra), számba veszi a kiadványfajtákat, valamint városonként csoportosítja a könyvkiadással foglalkozó cégeket és az általuk közzétett jelentősebb műveket. A kötet a szabad sajtót megteremtő polgári forradalmat követő másfél esztendő fejleményeire való kitekintéssel zárul. A szakirodalom szétszórt eredményeinek szintetizálása mellett eredeti dokumentumokat is hasznosító, adatokban gazdag kötet először vállalkozik a korszak könyvkultúrájának monografikus összefoglalására. A névmutatóval záruló a szerző 1995-ben megvédett akadémiai doktori értekezése alapján készült - kiadványt a dolgozat védésén elhangzott opponensi véleményből és a szerző válaszából szerkesztett elő- illetve utószó foglalja keretbe.