Bővebb leírás
A sokat vitatott Horthy-korszakról szerkesztett kötetet Miklós Péter, a Móra Ferenc Múzeum történésze, portálunk munkatársa, melyet pénteken, a trianoni békeszerződés kilencvenedik évfordulója alkalmából megrendezett konferencián mutattak be a szakmának.
Az új szemléletű Horthy-kötetet az „Újragondolt negyedszázad” címet viseli. A könyv ötlete egy 2008 júniusában, az újszegedi Rendezvényházban tartott konferencián született, ennek tíz előadása is szerepel a kiadványban, melyben összesen 31 szakember a két világháború közötti Magyarországról szóló kutatási eredményeit ismerhetik meg az érdeklődők. Budapesttől Szegedig, Mezőtúrtól Székesfehérvárig sorakoznak a szerzők, a professzortól az egyetemi hallgatóig (utóbbi esetben szakdolgozat, illetve tudományos diákköri dolgozat részleteit közlik). A kötetet a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Történettudományi Tanszéke keretében működő Belvedere Meridionale gondozta. A könyv szerkesztője objektív tárgyilagossággal, haragtól és elfogultságtól mentesen közelíti meg a Horthy-korszak történetének egyes kérdéseit. A tanulmányok a gazdaságtörténettől az eszmetörténetig, a kultúratudománytól a hadtörténetig, az egyháztörténettől a diplomáciatörténetig sokféle szemszögből tárgyalják a Horthy Miklós nevével fémjelzett időszakot. A Horthy-korszak megközelítésének hagyományos alapállása, hogy ez az időszak fasiszta és szélsőjobboldali, nacionalista reakciós kurzus lett volna, az államszocializmus korának történetírása is ezt a képet és véleményrendszert közvetítette, és csak 1989/90 után indulhatott meg egy normális, objektív, történészi, független tudományos szempontokat figyelembe vevő diskurzus – mondta el portálunknak Miklós Péter. A történész azt is hozzátette, nagyon sok nehéz kérdés van a témában. Egyrészt politikai okok miatt: a baloldal hagyományosan nem szimpatizál a Horthy-korszakkal, a jobboldali kurzusok pedig pozitív jelenségként igyekeznek megítélni. „Neuralgikus pontot jelentenek például a szociális feszültségek, vagy a zsidókérdés. Az újragondolást pontosan ez indokolta. Egy tárgyilagos – nem heroizáló és nem elmarasztaló – Horthy-képet igyekeztünk megrajzolni” – összegzett Miklós Péter, aki a szegedi egyetem oktatójaként és a Móra-múzeum munkatársaként egyaránt 19-20. századi történeti témákkal foglalkozik. Mint mondja, az ellentmondások világa mindig érdekesebb, mint az egyszerű történeti képletek, ezért is adta magát a Horthy-korszak.
„Egy történeti korszak vizsgálatának számos feltétele van, s többek között a közvéleménynek is tisztában kell lennie azzal, hogy az adott kérdés a politika vagy a történettudomány körébe tartozik-e? Napjainkban a Horthy-korszak iránt ismét megélénkült az érdeklődés. A szakmai viták mellett sajnos várható, hogy politikai manipulációban jártas körök megpróbálják ismét, felújítva az 1990-es évek első felében alkalmazott retorikát a „Horthy-fasizmus” szakmailag elfogadhatatlan rémképével befolyásolni a közvéleményt.
Ennek a kötetnek az alkotói más utat választottak: tudományos igénnyel kísérelték meg a Horthy-korszak problémáinak feltárását. A szerzők különböző beállítottsága és viszonyulása a fenti témakörhöz eleve arra sarkallja az olvasót, hogy maga próbálja meg továbbgondolni, olvasni, kutatni a felvetődő kérdéseket és az azokra megfogalmazható válaszokat is. A szerzők nem a politika, hanem az adott tudományág módszertanának megfelelően kísérelték meg az általuk vizsgált témaköröket kifejteni.” (
Hozzászólások
Betöltés... |
|
|
|