Bővebb leírás
Eberhard Windecke mainzi polgár az 1410-es évek elején Pozsonyban élt, mikor kapcsolatba került Luxemburgi Zsigmond magyar királlyal és német-római császárral. A kereskedő ezután évtizedekig az uralkodó kíséretének tagja volt, akinek pénzügyeit egyengetve Európa számos pontját bejárta. Patrónusa halála után nem sokkal kaphatott felkérést a birodalmi fejedelmektől és uraktól, hogy a király kíséretében és udvarában eltöltött hosszú évek eseményeit foglalja össze, és állítson emléket a megboldogult uralkodó cselekedeteinek és korának. A szerző műveltsége és képzettsége ugyan elmaradt kora krónikaszerzőitől, de szövege a kortárs szemével mutatja be a 15. század első évtizedeinek eseményeit; és az európai történelem fordulópontjai (konstanzi zsinat, husziták legyőzése) mellett Zsigmond magyarországi tetteit is megörökíti. Ezen felül visszaemlékezései a középkor és reneszánsz határán álló kereskedő magánéletének és világképének érdekes és izgalmas lenyomata is egyben. A magyar nyelven először.kortárs szemével, és eredeti oklevelek felhasználásával -amelyekhez vélhetően Kaspar Schlick birodalmi kancellár jóvoltából juthatott- mutatja be a 15. század első évtizedeinek eseményeit. Ezek közül a magyar történészek számára elsősorban azok lehetnek értékesek, amelyek az ifjú Zsigmond és Mária eljegyzéséről; a Károly-pártiak tevékenységéről és Kis Károly, valamint fia, László magyarországi szerepléséről; az anyakirályné, Erzsébet haláláról, Mária fogságba eséséről; Zsigmond megkoronázásáról, fogságáról és második házasságkötéséről; továbbá a Kanizsai-felkelésről; Magyarország és Ausztria kapcsolatáról; avagy a király délvidéki törökellenes és Velence elleni hadjáratairól szólnak.
