Bővebb leírás
A füzet terjedelmű tanulmány kiváló útmutató Kosztolányi két "sárszegi" regényéhez, a Pacsirtához és az Aranysárkányhoz. Mohai V. Lajos a szorosabban vett elemzések előtt alaposan feltérképezi a húszas évek eleji ideológiai törésvonalakat, Kosztolányi helyzetét, döntéseit, motívumait, melyek az első világháború utáni vidéki Magyarországot ábrázoló művekhez vezettek. Mindenekelőtt azonban egy megkerülhetetlen személyes mozzanat áll tanulmánya középpontjában: Kosztolányi Szabadka-élménye, viszonya gyermekkora világához, a nagy gesztusokban megnyilatkozó, elavult és üres, mégis bizonyos értelemben vonzó, mitikus vidéki léthez. Ebben a tükörben a szerző Kosztolányi portréját is felvillantja: "Szabadkához kötődő érzelemvilága nélkül nemcsak hogy fő műveit, de személyiségének lényegét sem értenénk egészen" - olvasható a szerző előszavában. A hagyományos - életrajzi, társadalom- és ideológiatörténeti, motivikai és tematikai, valamint értékelvű - műelemzés.