Abházia - vagy ahogy lakói nevezik: "A Lélek Országa" (Apszni) mind a mai napig tisztázatlan státusú terület a Kaukázusban. Önálló fejedelemség volt 1864-ig, az orosz hódításig, 1918-ban azonban a független Grúzia része lett, később szovjet alkotmányt kapott, ekkor bizonyos mértékű autonómiával is rendelkezett a Kaukázus és a Fekete-tenger között lévő terület. 1992 óta de facto független, azonban ezt a függetlenséget csak Oroszország, Nicaragua, Venezuela és Nauru, valamint a szintén vitatott Dnyeszter-menti Köztársaság és Hegyi-Karabah ismeri el. A többi állam Grúzia részének tekinti. A teljes huszadik században meglehetősen véres múltat maga mögött tudó ország szülötte Adile Abbász-Ogli, akinek emlékirata 2005-ben világszerte nagy feltűnést keltett. Magyar nyelven pedig ez az első elérhető forrás a terület múltjáról. A szerző a kötetben röviden ismerteti hazája történetét, majd a családja, kiváltképp a tehetős, iráni származású vállalkozó apja bemutatása következik. A kötetben megjelelik a leányrablás kaukázusi szokása is, a szerző saját történeteként. Szovjet-Abházia "hercege" rabolta el tizenöt évesen, és vált rövid két évre az átmeneti jellegű, különutas Lakoba-rezsim elitjének részesévé. A kötet egyik legérdekesebb része a Lakoba-ház és a pártvezető feleségének, Száriának a részletes bemutatása. A rendszer bukása után nélkülözés, menekülés, börtön, száműzetés, emigráció várt rá, melyek szintén érzékletesen elevenednek meg a memoár lapjain. A később rehabilitált történész kötete a kilencvenes évek elején lezajlott (és igazából azóta le nem záródott) grúz-abház háború ismertetésével, majd fekete-fehér képmelléklettel zárul. Minden, a térség iránt érdeklődő olvasó számára nyugodt szívvel ajánlható, rendkívül értékes mű.
|