Bővebb leírás
Az expedíciókkal előkészített honfoglalás, illetve az azt követő - ma kalandozásokként emlegetett - hadjáratsorozat döntő jelentőséggel bírt a magyarság a Kárpát-medencei megmaradásában, stabil, erős államának létrejöttében. Poór Miklós kötetében a korszak hadtörténeti vonatkozásait elemzi sajátos, újszerű módon, ami már a Tények és tanulságok című bevezetőből kitűnik. Ebből megtudhatjuk, hogy "az első zsidókeresztény papokat" országunkba hívó, az "igaz magyarokat" tűzzel-vassal irtó Géza fejedelem és fia, I. István király tevékenysége okán jött létre "a turáni átok", amely ma is munkálkodik, egyebek mellett ezért tudunk oly keveset valós történelmünkről. Ezt a hiányt kívánja pótolni e mű, melyben elsőként a korabeli magyar határvédelmi rendszer, a felderítés és a hírvivők szerepe, valamit a katonai fölényt biztosító tényezők (kiképzés, fegyverek, eszközök stb.) kerülnek ismertetésre. A közbeiktatott irodalom- és forrásjegyzék után a Kárpát-medencei őshonos magyarságról, Árpád népének etelközi tartózkodásáról, majd a 862-972-ig tartó időszak hadjáratairól - beleértve a "honvisszafoglalást" is - olvashatunk hosszabb-rövidebb elemzéseket. Ezek jobbára forrásokon, korábbi történeti műveken alapulnak (sajnos hivatkozások nélkül), ám a taktikai, technikai részletek olykor fiktív leírásai kapcsán a szerző gyakran a logikájára, tudományos ismereteire vagy érzelmeire alapozza az állításait. Az Arvisura eszmeiségében fogant, sumér-magyar rokonsággal fűszerezett kötet végén egy olyan kronológia található, amely a Heribert Illig nevével fémjelzett Kitalált középkor (200306228) alapján datálja vissza a vizsgált időszak eseményeit. Az Ünnepi Könyvhét kiadványát mellékletként a szerző saját kezűleg rajzolt, színes térképgyűjteménye egészíti ki.
