Bővebb leírás
Az Osztrák-Magyar Monarchia kora (1867-1918) hazánk egyik legmeghatározóbb időszaka volt, hatalmas változások időszaka a társadalom, a gazdaság, a művelődés vagy például a közlekedés terén. Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója korábban már A polgárosodás kora (Budapest, Adams Kiadó, 1992) címen írt összefoglaló jellegű könyvet a korszakról, melynek kibővített és átdolgozott kiadása kerül most kiadásra. A szerző meglátása szerint a korszak fő folyamatát, jellegadó tendenciáját a polgárosodás adta. Ami polgárinak volt tekinthető, az volt az új, s az újnak a régivel való együttélése adta meg azt a sajátos karaktert, ami az államszövetséget és ezen belül Magyarországot jellemezte. A könyv nem tekinti céljának a dualista időszak teljes bemutatását, hanem alapvetően a polgárosodás bemutatásával foglalkozik. A szerző szemléletmódját tükrözik az egyes fejezetcímek is, melyek arról árulkodnak, hogy a korszak nem egyszerűen a dualizmus, hanem a dualizmusok kora volt, számtalan részterületen nyilvánulva meg a rendszer kétarcúsága. A bevezető fejezet általánosságban mutatja be a közjogi rendszert a függés és függetlenség dualizmusával. Külön fejezetek foglalkoznak a szabadelvűség és a konzervativizmus kettősségével, a társadalommal, a modernitás és a tradicionalizmus kétarcúságával, a birodalom örökségével és emlékezetével. A szerző művének végén az első világháborút lezáró békerendszert mutatja be. A kötetet kronológia, a közös minisztereket, miniszterelnököket és horvát bánokat felsoroló függelék, valamint névmutató zárja.
