Tíz évvel Bollobás Enikő nagysikerű Az amerikai irodalom története című munkájának első kiadása után fölmerült az igény egy rövidebb, tankönyvszerűbb, az egyetemi alap- és mesterképzésben egyaránt használható könyvre. Így született meg ez az irodalomtörténet, melynek hossza alig fele a korábbinak. Bár ez sem mondható igazán rövidnek, a majd 80 íveshez képest mégis tömörebb, hiszen egy szűkebb, markánsabb ugyanakkor mégis többes és széttartó irodalmi kánont jelenít meg. Kimaradtak azok a szerzők és művek, akik és amelyek nagy valószínűséggel sehol nem kerülnek be az egyetemi tananyagba, a bemutatások és elemzések helyenkénti átdolgozása után pedig könnyebben megérthetővé és megértethetővé válik az amerikai irodalomtörténet az irodalomtudományban kevésbé jártas olvasó számára is. A fejezetek végén szereplő tézisek és kulcsszavak az elmondottak felidézését segítik; itt jelenik meg a kritikai források bibliográfiája is, amely az egyes témakörökben elmélyülni kívánó olvasó számára nyújt támpontokat.
A monográfia a legújabb kutatások alapján mutatja be az amerikai irodalom négyszáz éves történetét. Tizennégy fejezetre tagolódik, amelyek a gyarmatosítás korát, az amerikai forradalom korszakát, az amerikai reneszánsz évtizedeit, a postbellum időszakot, továbbá a modernizmus és a posztmodernizmus korát jelölik meg az amerikai irodalom legfontosabb periódusaiként. A Magyarországon is népszerű, kanonikus szerzők (mint pl. Poe, Hawthorne, Melville, Whitman, Dickinson, Mark Twain, James, London, Dreiser, Hemingway, Fitzgerald, Faulkner, Heller, Salinger) mellett kiemelten szerepelnek többek között az afroamerikai és a női írás újra- vagy újonnan kanonizált képviselői (mint pl. Douglass, Jacobs, Chopin, Barnes, Cather, Hurston, Larsen, Fauset, Morrison, Silko, Erdrich, Cisneros), valamint a kísérleti hagyomány művelői (mint pl. Stein, H. D., Rakosi, Olson, az ún. language-költők, Barth, Pynchon, Hawkes). A különböző korszakokat, irányzatokat vagy szerzőket bemutató tanulmányok a recepció történetét is feltárják, nyomon követve a kritikai értelmezés és olvasás terén bekövetkezett változásokat. A munka hozzájárul az amerikai kritikai terminológia átültetéséhez, s egyben feldolgozza a magyarországi amerikanisztika egyre gazdagabb termését is.