„A szépség szeretői” – George Santayana és kortársai A platóni égi Érosz által befolyásolt létezésesztétikák példázatai a 19–20. század fordulójának új-angliai eszmetörténetéből Megjelenés éve: 2021 Oldalszám: 244 Kötés: f ISBN: 9789633153918 1. kiadás darab

ELŐSZÓ – A szépség platonista szeretői BEVEZETÉS GEORGE SANTAYANA kísérlete egy esztétikai ontológia megalapozására Esztétika versus egy esztétikai lét tana A szépérzékre vonatkozó tudásunk Santayana olvasatában A morális és esztétikai értékek Az imagináció és az asszociáció szerepének pontosítása A költészet, a vallás és a filozófia kapcsolatának santayanai interpretációja Egy tökéletes létezés felé törekedve Egy fiatalkori életfilozófiai ideálból (ún. „vital philosophy”-ból) kikristályosodó személyiségetika Élet a halhatatlanok árnyékában Egy titkos cél nyomában – csak látni, és szabadon megismerni a világot A boldogság lehetősége a művészetek által Vágyterápia A szexuális szenvedély alaptermészetéből kiindulva A platóni szerelemfelfogáshoz kapcsolódva – a szépség érzékelésétől az idealizáció vallássá nemesítéséig Egyéni „filozófiai metanoia” Beauty is Truth – FRED HOLLAND DAY képbe komponált létezésesztétikája Irodalmi inspirációk Fred Holland Day fotóművészetében John Addington Symonds és „a görögök Géniusza” Walter Pater esztéticizmusa A kép, mint „festett filozófia” A kristálygömb A szenvedély – szenvedés – megváltás témaháromszöge Oscar Wilde és Yeats gondolatainak tükrében Keats – „a Szépség papja” A bostoni fotóesztétikai vitákat befolyásoló tézisekről A „költészet nyelvén” beszélő fotográfia és „a művészetek által felizgatott meghatározhatatlan, határtalan vágy” George Edward Woodberry és „a lélek művész-élete" EDWARD PERRY WARREN A platóni, égi Erósz dicséretéből kidolgozott férfiasság-ideál spiritualizálása életművében Az uranista szerelem genealógiája Edward Perry Warren életfilozófiájában A versektől a Magnum Opusig A fiú férfivá érik Görög férfierények egy századfordulós elmélet fátyla alatt A lelkükben terhesek felelőssége – a „nemes és tehetséges” lelkek vezetése Oxford, mint a férfiasság rivális eszméinek a terepe Warren Oxford-élménye – egy magánegyetem terve, a „hellén” eszmére alapozva Az egyetemi tutoriális módszer és az antik szerzők olvasásának következményei A kontempláció és az önmagáért való tudás erejében bízva A szobrokba és vázarajzokba zárt eszmény birtoklása A „távoli, vonzó vízió” bűvöletében Connoisseur és gyűjtő A philokalosz és a testiség ZÁRÓSZÓ KRONOLÓGIAI ÁTTEKINTÉS az értekezés három amerikai főszereplőjének életéről George Santayana Fred Holland Day Edward Perry Warren BIBLIOGRÁFIA