Bővebb leírás
A Szegedy-Maszák Mihály Válogatott munkáiban 2007-ben a Szó, kép, zene. A művészetek összahasonlító vizsgálata című tanulmánykötet és a Kemény Zsigmond című monográfia látott napvilágot. „Ha a nyelvet adottnak vesszük, hozzá képest mind a nemzet, mind az irodalom okozat, de ez a kettő egymáshoz képest egyszerre mindkettő: az irodalom a nemzetnek egyrészt teremtője, másfelől teremtettje. Ha valaki magyarul fogalmaz, értekezik, költeményt, színművet vagy regényt ír, óhatatlanul is szerződésbe lép egy közösséggel. Irodalomtörténészként azt tekinthetem célomnak, hogy kiderítsem, miként alakult e szerződés: mit jelentett a kereszténység fölvételének, Bécs és Konstantinápoly szembenállásának, a kettős Monarchiának, a két világháborúnak, a kommunizmusnak s az EU-hoz csatlakozásnak időszakában. A múlt tanulmányozása talán arra is lehetőséget ad, hogy tétova sejtéseket fogalmazzunk meg arról, miként is képzelhető el nemzet, nyelv s irodalom viszonya a jelenkorban s a jövőben. A történetiség lényegével kerülnénk ellentmondásba, ha valamely múltbéli felfogáshoz próbálnánk ragaszkodni” – fogalmazza meg egyik tanulmányában a neves tudós, Szegedy-Maszák Mihály könyvének célkitűzéseit. És valóban, imponáló tudással és széles körű kitekintéssel vizsgálja a nemzeti irodalom és művelődés esélyeit az új évezred kihívásai felől. Mindenekelőtt a világirodalmi kánonok távlatából elemzi a nemzeti kultúra és irodalom párbeszédképességét. Rendkívül alaposan vizsgálja felül fordításkultúránk hiányait és erényeit, irodalomértésünk előfeltevéseit és korlátait – nem kerülve el olyan tabu-kérdések analízisét sem, mint pl. Ady-költészetének érvényessége napjainkban, a Mi a magyar ma? kérdésének körüljárása, Németh László értekező prózájának új távlatból való mérlegelése vagy a nemzeti hagyományok újraolvasása.
Hozzászólások
Betöltés... |
|
|
|
