Bővebb leírás
A könyv a 19. század utolsó harmadába kalauzolja el Olvasóit, amikor a közbiztonság általános romlásának viszonyai közepette a politikai elit a "királyi biztosság" több évszázados intézményében és az egykor patinás grófi család elszegényedett tagjának, Ráday Gedeonnak erőteljes egyéniségében látta megtestesülni annak garanciáját, hogy a bűnözést sikerüljön a háttérbe szorítani. Megismerkedhetünk a nagy elhivatottság-tudattal rendelkező, a királyi biztosi megbízatásában komoly karrier-lehe- tőséget látó Ráday személyiségével, motivációival, gondolkodásmódjával, a rá váró nagy kihívással, az alföldi társadalmi és közbiztonsági viszonyokkal, a leghíresebb betyárokkal, a velük szembeni harcban alkalmazott - gyakran vitatható - módszerekkel, különböző bűnüldözési statisztikákkal, a szegedi várbörtönnel, a letartóztatottak celláival, étkezési és tartási körülményeivel, túlélési esélyeikkel, a királyi biztosság négy éves működése alatt megemelkedett halálozási mutatóikkal. A szerző elemzi a szegedi bíróságok és a törvényszékek működését, továbbá eddig ismeretlen forrásokat közöl a "betyárvilággal" folytatott küzdelemből.
Csapó Csaba (1968, Esztergom) az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének oktatója, a dualizmus gazdaság-, politika- és sajtótörténetének kutatója, kandidátus. A Magyar Királyi Csendőrség története 1881-1914 című nagy sikerű monográfiája után második önálló, dokumentum-feltáráson, forráskutatáson alapuló, általános érdeklődésre számot tartó kötetét veheti kezébe az Olvasó.
_____________________
A 19. század közepén a Nagyalföldön és a Dunántúl egyes területein áldatlan közbiztonsági viszonyok uralkodtak, melyen csak ideig-óráig tudott a központi hatalom statáriális bíráskodással, vármegyéket átfogó razziákkal javítani. Ez volt a híres "betyárvilág" időszaka. A lopást, rablótámadást életmódszerűen űző futóbetyárokból és segítőikből álló bandák tevékenysége 1868-ra olyan hatalmas méreteket öltött, hogy a magyar állam - mely alig egy esztendeje nyerte vissza a belügyeiben való intézkedési önállóságát - képtelennek tűnt az ország egyes területein garantálni polgárai biztonságát, a kereskedelem szabadságát és a gazdaság működését. Ilyen körülmények között került sor a szegedi királyi biztosság felállítására, melynek élére az egykor patinás grófi család elszegényedett tagját, Ráday Gedeont állították. A kötetből megismerhetjük kinevezésének okait és előzményeit, majd a híres gróf portréját, aki nagy elhivatottsággal, kinevezésében karrier-lehetőséget látva fogott hozzá tevékenységéhez. Betekintést nyerhetünk a korabeli alföldi társadalmi és közbiztonsági viszonyokba, a leghírhedtebb betyárok életébe és sorsába, a különböző bűnüldözési statisztikákba, a szegedi várbörtön kazamatáiba, megismerhetjük az ottani életkörülményeket, a túlélési esélyeket, illetve a rabok rendkívül magas halálozási arányának lehetséges okait is. A szerző elemzi a szegedi bíróságok és törvényszékek működését is. A fekete-fehér képekkel illusztrált, lábjegyzetekkel ellátott, számos érdekes forrást, forrásrészletet is közlő kiadványt irodalomjegyzék zárja.
