Bővebb leírás
A könyv egy kétkötetes nyelvkönyvsorozat első kötete. A tankönyvet középiskolás vagy felnőtt kezdő és újrakezdő nyelvtanulóknak ajánljuk, csakúgy iskolarendszerű, mint nyelvtanfolyami illetve egyéni tanuláshoz. Szerkesztési alapelveink között nagy hangsúlyt helyeztünk a két nyelv közötti különbségek feltárására. E különbségek megértését a részletes magyar nyelvű nyelvtani magyarázatok segítik. A leckék témaválasztása minden esetben megegyezik a különböző nyelvvizsgákon (érettségik, magyar állami vagy francia nemzetközi DELF-vizsgákon) kijelölt témakörökkel. Hangsúlyt kapott ezen kívül a két kultúra közötti különbségek és hasonlóságok bemutatása. A civilizációs ismeretekről, érdekességekről a civilizációs olvasmányokban és a leíró szövegek alapján lehet tájékozódni. Természetesen alapul vettük a NAT előírásait. A könyv 12+1 leckéből és 3 ismétlő leckéből áll. A leckék felépítése a bevezető leckét leszámítva minden esetben egységes: olvasmány + nyelvtani összefoglaló + szószedet + feladatsor alkotják. A leíró olvasmányból és párbeszédből álló bevezető szövegek szövegkörnyezetben mutatják be az adott témakör legfontosabb szókincsét, illetve a különböző beszédszándékokat kifejező fordulatokat. A szövegeket 2 oldalas részletes nyelvtani összefoglaló követi, amely tartalmazza a leckeszövegben előfordult szerkezetek magyarázatát. Ezután egyoldalas részletes szószedet, majd a begyakorláshoz szükséges 6-8 oldalas feladatsor következik. Az olvasmányok általában leíró jellegűek és civilizációs ismereteket is tartalmaznak. Ezeket mindig egy-három, a szövegértést ellenőrző és az új ismereteket rendszerező feladat követi. A párbeszédes feladatokhoz általában egy szövegértést ellenőrző feladatot adtunk. A dialógusok kifejezéseinek felhasználásával újabb szituációs feladatokat adhat a tanár. A szószedet az olvasmány és a párbeszéd szókincsét dolgozza fel, általában témakörök és/vagy szófajok szerint rendszerezve a szavakat. A feladatok célja, hogy lehetőség legyen a nyelvtan és a szókincs rendszeres és alapos begyakorlására. A nyelvtani feladatok szerkesztésénél alapelveink a változatosság és a két nyelv közötti kontrasztivitás volt. Gyakori probléma, hogy a nyelvkönyvekben nincs elég feladat a magyarok számára nehéz szerkezetek begyakorlására, ezért törekedtünk nagyon sok feladatot adni, hiszen a két nyelv jelentősen különbözik egymástól. Az összes feladatat elvégzése természetesen nem kötelező, mindenki szükségletei szerint válogathat, kihagyhat egyes feladatokat. A feladatok szóanyaga új szavakat nem tartalmaz, kizárólag a leckékben előfordult kifejezésekből épül fel. Ez elkerüli a fölösleges időveszteséget és azt a zavaró helyzetet, hogy ismeretlen szavakból kell a feladatot megoldani, egyúttal lehetővé teszi a már tanult szókincs szintentartását. A feladatsor végén kis magyar szöveget kell francia nyelvre fordítani, amely a leckében előfordult szókincset és nyelvtani szerkezeteket tartalmazza. Ez szintén a vizsgákra való felkészülést kívánja szolgálni. A nyelvtani feladatokat beszédértési és kommunikatív feladatok egészítik ki. A kommunikatív feladatok az írásbeli és szóbeli készséget egyaránt gyakoroltatni kívánják, a nyelvvizsgákon is elvárt szituációs párbeszédek, interjúk, rövid témakifejtések illetve levelek formájában. Az összefoglaló leckékben található kommunikációs feladatok szervesen kapcsolódnak a leckék témaköreihez. Ezeket természetesen a leckékkel együtt is fel lehet dolgozni, nem kell megvárni az összefoglalást. A fő célkitűzés az egész könyv során kettős. Egyrészt lehetővé tenni, hogy a nyelvtanuló megtanuljon saját magáról, életéről, országáról beszélni - lehetőleg valódi kommunikációs helyzetben. Másrészt megismertetni a francia nyelvű országok (elsősorban Franciaország) kultúráját, hogy a nyelvtanuló köznapi beszédhelyzetekben a nyelvországban is könnyen elboldoguljon. A szóanyag kiválasztásakor törekedtünk a standard nyelvhasználatra, mellőztük a túlságosan beszélt nyelvi, argotikus, szleng, regionális illetve irodalmi kifejezéseket. A különböző nyelvi rétegek tanulmányozása alapszinten nem követelmény: erre a második kötet során fogunk figyelmet fordítani. Törekedtünk feltüntetni azonban, ha valamely szerkezet az írott nyelvre vagy a beszélt nyelvre fokozottan jellemző (pl. a fordított szórendű kérdés mint írott nyelvi fordulat). Összességében inkább az írott köznyelv, mint az informális beszélt nyelv szerkezeteit helyeztük előtérbe.
