Bővebb leírás
Széchenyi István, amikor a katonaságot elhagyta és közéleti pályára lépett, egyetlen életcélt tűzött maga elé: Magyarországot a többi európai nemzettel azonos szellemi és gazdasági színvonalra emelni. Ezért ajánlja fel birtokainak egyévi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. A lótenyésztés érdekében támogatja a lóversenyeket, a polgári gondolkodás széles körű meghonosítása céljából társas egyesületek, kaszinók létrehozását kezdeményezi. A mezőgazdaság fejlesztésére gazdasági egyesületet hoz létre, hengermalmot alapít, folyószabályozásokat kezdeményez. A Dunában nemcsak úszik, hanem felismeri a vízi út nagy jelentőségét a kereskedelem számára. Elvállalja az Al-Duna szabályozásának diplomáciai és szervezési feladatát. A Lánchíd építésével állandó összeköttetést teremt Pest és Buda, de nagyobb léptékben az ország két része között. A hídvám mindenkire nézve kötelező fizetésének elfogadtatásával pedig közelebb viszi az országot a közteherviseléshez. A gőzhajózás és a vasutak, a színház és a magyar nyelv ügye egyszerre foglalkoztatják. Elképzeléseinek megvalósításához barátokat mozgósít, ellenfeleket nyer meg; küzd írásaiban, szóban, leveleiben. Magánéletét meghatározza az egy évtizedig tartó állhatatos, de reménytelennek tűnő szerelme, majd az imádott hölgy kezének elnyerésével számára addig ismeretlen helyzetbe kerül: nagycsaládos apa lesz.
,,A legnagyobb magyarról" írtak életrajzi regényt, készítettek tv-filmsorozatot, játékfilmet, műveiből több idézetválogatást is összeállítottak. A naplóíró Széchenyit magyar fordításból is megismerhetjük. A gróf hatalmas terjedelmű, többnyelvű levelezéséből most először jelenik meg olyan magyar nyelvű válogatás, amely az egész életpályát áttekinti.
