Bővebb leírás
Az 1985. évi helyesírási reformot követően elkészült az ún. "akadémiai" helyesírási szabálygyűjtemény, majd Deme László és Fábián Pál szerkesztésében az ehhez kapcsolódó, a szabályok alkalmazását szótár formájában közreadó helyesírási kéziszótár. Ez a kiadvány rögzíti a mindenkire nézve kötelező helyesírási standardot, amely a mai napig változatlan. Csakhogy az 1985 óta eltelt időben, főként a rendszerváltozás után, a globalizációs hatások következtében és a kommunikáció rohamos fejlődése folytán - ha a helyesírás nem is változott - némileg módosult a szókészlet, bizonyos szavak elavultak, ugyanakkor újak jelentek meg a magyar nyelvben, időszerűvé vált tehát a szóanyag fölfrissítése. Ez az átdolgozó, fölfrissítő munka 1999-re fejeződött be, mégpedig a Tóth Etelkával kibővített szerkesztőség jóvoltából, ekkor jelent meg a mintegy 140.000 szó és szókapcsolat helyesírását rögzítő Magyar helyesírási szótár. Ennek változatlan lenyomata a most újonnan megjelentetett kiadvány. A szótár természetesen az "akadémiai" szabálygyűjtemény, illetve a korábbi helyesírási szótár alapján készült, de szóanyaga bővebb és hitelesebben tükrözi a mai magyar nyelvet. Három szerkesztője beépítette anyagába a regionális köznyelviség szintjére emelkedett alakváltozatokat; tartalmazza a kötet a szaktudományok köznyelvbe újabban "leszivárgott" szókincsét, fönntartva az alakváltozatokat illetően a korábbi szótár inkább megengedő, semmint korlátozó gyakorlatát. Hiszen a helyesírási szótár nem a szavak használatában eligazító stilisztikai tanácsadó, hanem helyesírási etalon.