A társadalom jövője szempontjából olyan stratégiai funkciót betöltő intézmény, mint az iskola, nem működhet vaktában vagy rögtönzésszerűen. Világosan tudatában kell lennie céljainak, s ezek megvalósítása érdekében, és nem véletlenszerűen kell felhasználnia időbeli és hatásrendszerbeli kapacitásait. Ezeket a célkitűzéseket, feladatokat a társadalmi valóság diktálja, s kényszeríti ki a társadalom gazdasági-kulturális fejlődése, versenyképességének biztosítása érdekében. Kötetünk tanulmányai az Európai Unió iskolával, valamint a pedagógusmesterséggel szembeni elvárásait, továbbá az iskola fejlődésének tendenciáit elemzik. Az érdeklődő olvasó többek között megtudhatja, hogy az EU emberképének milyen pedagógiai konzekvenciái vannak. Milyen jellegzetes kompetenciákat várnak el egy pedagógustól? Mi befolyásolja a tanulók motiváltságát az iskolában? Milyen lehetőségei vannak az informatikai kompetencia fejlesztésének, és az IKT-eszközök oktatási alkalmazásainak? Mit jelent az inkluzív nevelés ma Európában? Hogyan értelmezhető a reflektivitás a tanári munkában, miért gondoljuk úgy, hogy a reflektivitás a tanári munka hatékonyságának egyik kulcstényezője? Miben segítheti a pszichológus pedagógiai munkánkat? Hogyan ismerhetők fel az iskoláskorban előforduló viselkedészavarok? Milyen mentálhigiénés programokat kínálhat egy oktatási intézmény? Az önművelés mely pedagógiai folyóiratokban, nemzetközi internetes adatbázisokban való keresés, olvasás útján valósulhat meg? A kötetet a neveléstudomány művelőiből és pszichológusokból álló, több éve a felsőoktatásban dolgozó, tizenhat fős munkacsoport készítette. A könyvet mindenekelőtt a pedagógusok, a tanárjelöltek és a doktorandusz hallgatók figyelmébe ajánljuk.