Bővebb leírás
Ez a kötet a Magyar Tudományos Akadémia és a Miniszterelnöki Hivatal Korunk és az iszlám című stratégiai kutatásának keretében, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetben, Rostoványi Zsolt vezetésével működő kutatócsoport által készített tanulmányokat adja közre, a kutatás eredményeit összefoglaló sorozat második köteteként.
A kutatás középpontjában az elmúlt időszak és napjaink egyik legaktuálisabb kérdése, az európai iszlám problematikája állt. Ha ugyanis egyáltalán létezik huntingtoni értelemben vett „civilizációs összecsapás” az iszlám és a nyugati civilizáció között, annak elsődleges színtere kétségkívül Európa, ahol az iszlám – eltérően az iszlám világtól – eleve sajátos helyzetben, kisebbségben van. Feltehető a kérdés: beszélhetünk-e az iszlám fő áramlatától (ha van ilyen egyáltalán) különböző „európai iszlám”-ról, vagy csupán az iszlám európai – mind szembetűnőbb – jelenlétéről? Van-e realitása egy, az európai felvilágosodás értékein alapuló „euro-iszlámnak” – amint azt Bassam Tibi feltételezi?
A kötet első része az iszlám nyugat-európai jelenlétéből fakadó általános/elméleti, illetve gyakorlati kérdésekre és problémákra fókuszál, kitérve a fontosabb ütközési pontokra, vitákra (multikulturalizmus vs. integráció, fátyol/kendő-viselet stb.), eltérő értékrendekre és diskurzusokra, hangsúlyozva az európai muszlim közösségek sokszínűségét. A kötet második részében szereplő tanulmányok három nyugat-európai országban (Franciaország, Németország és Nagy-Britannia) és két európai régióban (Közép-Európa és a Balkán) elemzik az iszlám és a muszlim kisebbségek helyzetét.