Bővebb leírás
Az 1989-ben indult, negyedévente megjelenő lap körüli szellemi műhely a rendszerváltás óta eltelt évtized egyetlen állandó kritikai baloldali csoportosulása.
"Aki baloldali, az rendszerkritikus, aki rendszerkritikus, az baloldali" - nagyjából ez lehetne az Eszméletben megjelenő szövegek alapeszméje. Hiteles baloldali az, aki a kapitalizmus rendszerét meg kívánja haladni, és progresszív rendszerkritikát csak a baloldal képvisel. A lap számos fordított szöveget közöl, és erősen kötődik ahhoz a nyugati kritikai baloldalhoz, amely mindmáig őrzi a szellemi életben elfoglalt pozícióit. Az Immanuel Wallerstein világrendszer-elméletére alapozott kritika szerint a XVI. századtól kialakuló gazdasági rendszer, a kapitalizmus lassan átfogta a Föld egészét. A centrum és a periféria között eközben folyamatosan és szükségszerűen nőnek az egyenlőtlenségek, és a centrumországok mindig saját érdekeiknek megfelelően tudják átszervezni a kereskedelem rendszerét. (E megközelítésből a szovjet blokk gazdasága csak a periféria eleve bukásra ítélt felzárkózási kísérlete volt, az államszocializmus pedig valójában államkapitalizmus, amelyben a bürokrácia a kizsákmányoló hatalom.) Nem szűnt meg a tőke és a munka (burzsoá és proletár) ellentéte, a tőke mindig lefölözi az értéktöbbletet az azt előállító munkások (alkalmazottak) kárára. A jóléti államok biztosította középosztályosodás ideiglenes (sőt, nem is létezik): a szociális háló felszámolásával a XX. század második felében még viszonylagos jólétben élő közép- és alsó rétegek lecsúszása, a társadalom kettészakadása várható.
