A modern erdélyi magyar grafika káprázatainak mestere, Cseh Gusztáv 1934-ben született Kolozsváron. Páratlan rajztehetsége már karikatúráiban, könyvgrafikusi működésében is megmutatkozott, nevét mégis első, 1965-ös kiállítása tette közismertté: ettől kezdve a "kolozsvári grafikai iskola" meghatározó alakjaként tartották számon. Az erdélyi magyar művészeti hagyományt a szürreális, az abszurd és a groteszk világát idézve kora európai modernségének nyelvén beszélte el. Tehetsége úrrá lett a szétbomlott világon, mert az össze nem tartozó dolgokat képi egységbe tudta tömöríteni. Alkotásaiban nyoma sincs a közép-európai alkotók félszegségének. Olyan egyénien elegáns, drámai, és mégis kalandosan játékos, nagyvilági univerzumot teremtett, amivel gyökeresen újat hozott Erdély egész művészetében. Az erdélyi magyar művelődés nagy személyiségeit, a szellemi-kulturális és az épített örökség gazdag emléktárának alkotásait művek összefüggő sorozataként szemlélte, így alkotta meg sorozatait. Az erdélyi magyar történelem, tudomány és művészet jeleseinek rézbe karcolt arcképcsarnokát, a Hatvan főembert 1980-ban, ugyancsak hatvan képből álló másik panteonját, a Jeles házakat 1984-ben fejezte be.