FIGYELEM! A könyvből ez az utolsó példány! Amennyiben meg szeretné vásárolni, rendelje meg mielőbb! Igazságügyi retorika Megjelenés éve: 0000 Oldalszám: 198 Kötés: fűzve, kézirat gyanánt ISBN: 0. kiadás darab

"Semmi sem múlja felül szerintem azt a képességet, hogy valaki emberek gyülekezetét tartja lekötve szavaival, a lelkeket maga felé tudja fordítani, az elhatározásokat abba az irányba hajtani, amelybe akarja, vagy éppen visszatartani attól, amitől vissza akarja tartani" - adja egykori mesterének, L. Crassusnak ajkára Cicero e szavakat "A szónokról" c. dialógusában. Véleményünk szerint a perbeszédek esetében is lényegében erről van szó. A perbeszéd nemcsak eljárásjogi cselekmény, hanem egyben sajátos retorikai mű is. Tanulmányunk ebből az alapgondolatból indul ki. Ezt törekszik oly módon kifejteni, hogy első részében inkább a perbeszédek jogi, a második részében pedig retorikai oldalát elemzi. A harmadik részben a jogi és retorikai elemek, vonások bizonyos szintézisét, egységbefoglalását kísérli meg. Munkánk alapvető törekvése az, hogy a lehető legkisebb terjedelemben a lehető legnagyobb segítséget biztosítsa a pályakezdő jogászoknak - ügyészeknek, ügyvédeknek, bíráknak mint hivatásos beszélőknek. Ennek érdekében kísérletet teszünk arra, hogy rendszeresen összefoglaljuk a bírósági beszédek döntő tényezőit, alapvető szempontjait, kritériumait minél több tanulságos gyakorlati példával is érzékeltetve azokat. Vissza TARTALOM BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS RÉSZ I. Cím: A perbeszédek helye és szerepe a büntető eljárásban A perbeszéd mint "híd" 10. A perbeszédek és az alapelvek 13. A perbeszéd jogi természete 15. II. Cím: A perbeszédek jogi szabályozása A perbeszédek sorrendje 17. A perbeszédek tartalma 21. A perbeszéd formája 27. III. Cím: A klasszikus retorika és a bírósági szónoklás A klasszikus retorika fogalma, műfajelmélete 29. A szónoki beszéd és a perbeszéd felépítése 43. I. TÁBLÁZAT a szónoki beszéd részeiről 45. 9. A klasszikus szónoki résztevékenységek (Inventio, dispositio, elocutio, memória, pronuntiatio) 48 IV. Cím: A retorika megújulása és a perbeszédek 10. Szociálpszichológiai hatások 59 11. Kommunikációelmélet 61 12. Az igazságügyi retorika határai és a perbeszédek hatásának döntő tényezői 64 a) ügyismeret 64 b) felépítés 66 c) előadásmód 68 KÜLÖNÖS RÉSZ A bírósági beszédek tartalmi felépítése V. Cím: A perbeszédek főbb részei, tartalmi egységei 13. A bevezetés 80 14. A tényállás 95 15. A bizonyítékok mérlegelése 91. 18. A büntetés 104. II. TÁBLÁZAT az enyhítő és a súlyosító körülményekről 107 19. A befejezés 109 20. A válasz (replika, duplika, triplika) 114 VI. Cím: A perbeszédrészek retorikai összefüggései 21. A perbeszédrészek kapcsolatában rejlő fokozott retorikai lehetőségek 120. 22. A perbeszéd tartalmi felépítésének típushibái, "gyenge pontjai" 128. a) a ténybeli érvelés típushibái 129. b) a jogi érvelés típushibái 135 VII. Cím: A vádbeszéd és a védbeszéd viszonya,főbb típusai 23. A védbeszéd és a védbeszéd eltérő vonásai 149 24. A perbeszédek főbb típusai 156 a) a teljes perbeszéd 157 b) a "rövidített" perbeszéd 159. c) egyéb tipológiai szempontok 163 a) Az "összetettség foka" és a retorikai status 163 b) A képviselhetőség foka 164 c) A nyilvánosság foka 166 d) A kötetlenség (folyamatosság) foka 167 VIII. Cím: A tágabb értelemben vett perbeszédek IV. TÁBLÁZAT a tágabb értelemben vett perbeszédekről 168. 25. A tágabb értelemben vett perbeszédek az elsőfokú eljárásban 169. Polgári perbeli "zárónyilatkozatok" 173. 26. A tágabb értelemben vett perbeszédek a másodfokú eljárásban 175. IX. Cím: Az ítélethirdetés és a határozatszerkesztés retorikai jellemzői (Igazságügyi retorika tágabb értelemben) 27. A bíróság és a retorikai szituáció 179. 28. Az ítélkezés retorikumáról 181 NÉVMUTATÓ 184. IRODALOMJEGYZÉK 186. TARTALOMJEGYZÉK 195.