Ez a bölcsészkar és itt nincs igény a szépirodalomra, ezért aztán nem is tartunk, persze örömmel és szívesen szállítunk azonnal - szoktuk mondani minden cinizmus nélkül, pusztán a tényekről beszélve.
Hogy a Kaputt esetében /és még néha máskor is/ kivételt teszünk, az azért van mert remekmű.
Tessék elhinni, hogy az és persze olvasni. A legjobbak egyike amit valaha - és nemcsak a II.világ - hanem
általában a háborúról írtak.
És ne felejtsük a belőle régen készült televízió filmet a felejthetetlen Mensáros Lászlóval.
Szóval vannak nagy dolgok is, nemcsak vámpírok meg éhezők.
Az eredeti fülszö. pedig....
Curzio Malaparte
(1898–1957)
a fasiszta Olaszország diplomatája és haditudósítója, áldozata és üldözöttje volt egy személyben. Élete főművét, a Kaputtot 1941 és 1943 között írta, amikor olasz haditudósítóként bejárta a keleti frontot: Lengyelországot, Ukrajnát, Finnországot és Svédországot. Olasz tisztként olyan helyekre is bejuthatott, amelyekről más újságírók legfeljebb álmodozhattak. Találkozott az SS-vezető Himmlerrel; Ciano gróffal, Mussolini vejével; Vilmos császár unokájával és egy sor nagykövettel.
Malaparte regényének szimbolikus történetei, sokszor bizarr párbeszédei lebilincselő módon ábrázolják a haláltusáját vívó nép és a francia pezsgőt vedelő vezetők kontrasztos világát. A felső tízezer tagjaival való beszélgetések, viták, vacsorák és ivászatok közben Malaparte felidézi a fronton vagy a hátországban történt, sokszor megrázó és döbbenetes eseményeket, amelyeknek maga is szemtanúja volt. Férfiak, nők és gyermekek szenvedéseiről, megaláztatásáról, az állatok kiszolgáltatottságáról mesél – mindezt szembeállítva a hatalom közelében lévők fényűző életével, akik nem akarnak tudomást venni a közelgő összeomlásról. A Kaputt minden sorával az emberi jogokat védelmezi, és izgalmas leleplezése egy olyan kornak, amelynek sohasem szabad megismétlődnie.