Bővebb leírás
E könyvben közölt tanulmányok a 16-17. századi lengyel-magyar illetve lengyel-erdélyi kapcsolatokat dolgozzák fel. Szó esik a lengyel-magyar határvidék jellegéről és szerepéről, mint ahogy a Kárpátok két oldalán fekvő országok természeti adottságainak az országok közötti viszonyban játszott szerepéről is. Az írások többségének témája két, a kapcsolattörténet különösen gazdag korszakát fémjelző uralkodó - János Zsigmond és Báthory István - kora újkori megítélése és emlékezete, úgy az uralkodási éveikben, mint a történeti hagyomány többrétű művelődéstörténeti kontextusában. Milyen eszközökkel igyekezték a különböző szerzők az Erdélyi Fejedelemség dinasztikus, történeti legitimációját alátámasztani? Hogyan formálódott Báthory István népszerű történeti alakja, akit ellenfelei közül többen is zsarnoksággal vádolták, idővel viszont a lengyel közvélemény az egyik legnagyobb uralkodónak tekintette? Hogyan fonódtak össze a lengyel-litván államban az aktuális események kapcsán a magyarokról kialakított pozitív és negatív sztereotípiák? A válaszokat különböző műfajú szövegekben lelhetjük meg: a politikai publicisztikában, alkalmi irodalmi alkotásokban, népszerű és igényesebb történetírásban.
