Bővebb leírás
A könyv az orosz irodalomtudomány és irodalomkritika másfél évszázadának legfontosabb összefüggéseivel ismerteti meg az olvasót. Tartalmát, célkitűzését tekintve egyaránt hiánypótló: nemcsak a szlavisztikai stúdiumokkal foglalkozó diákok tanulmányaihoz, és ilyen témákat oktató tanárok munkájához kínál gazdag nyersanyagot, de más modern filológiai tudományterületek képviselői, sőt az orosz kultúra iránt érdeklődő bármely olvasó is haszonnal forgathatja. A szerző végigvezeti az olvasót azokon a rejtettebb utakon, amelyek a hagyományos irodalomtörténeti munkákban többnyire csak kevés figyelmet kapnak, tehát az ún. irodalmi környezet, háttér, művelődéstörténeti és tudománytörténeti kapcsolatok bemutatására vállalkozik. A klasszicizmus utolsó szakaszától kezdődik az "időutazás", egészen az "orosz kulturális reneszánsznak" nevezett XX. század elejéig. Az orosz kultúra különlegességét jól kifejezi ez a fordított korszakrend is: előbb volt a klasszicizmusa, melyet Európától "tanult meg", s száz év leforgása alatt szert tett az "új szó" kimondásának olyan sodró erejére, olyan szellemi gazdaságra, hogy Európa alkotóművészeinek, gondolkodóinak is komoly inspirációt adott. Az aranykor és ezüstkor fogalmai gazdag jelentésárnyalatokkal járulnak hozzá a közel másfélszáz éves folyamat sokoldalú bemutatásához.
