Az utóbbi húsz évben két alkalommal készült anyanyelvi tantárgy-pedagógiai jegyzet a tanítóképző főiskolák hallgatói számára. Az első 1975-ben jelent meg a tantervet előkészítő viták közepette, és új szemléleti alapokra helyezte az alsó tagozatban folyó anyanyelvi nevelést. Részletesen kifejtette, hogy az anyanyelvi nevelés a tanulók személyiségének fejlesztését szolgálja, és ezt csakis integráltan lehet megvalósítani. Az 1978-ban kiadott tanterv a korábbi elgondolások többségét valóra váltotta. Új tankönyvek, taneszközök készültek, új módszerek kezdtek terjedni a gyakorlatban. Ezért volt szükség a jegyzet újraírására. Az 1982-ben megjelent új tantárgy-pedagógia – most már a tankönyvek, taneszközök és a használatukat segítő dokumentumok alapján – részletesebben foglalkozott az egységes feladatrendszer értelmezésével, a feladatok megoldására alkalmas módszerekkel. Az 1980-as évek közepén azonban már látszott, hogy sem az új tanterv, sem az ennek alapján készült taneszközök nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Így került sor 1987-ben a tanterv módosítására. A gyakorló pedagógusok pedig – önállóan vagy tudományos kutatók közreműködésével – ismét új tankönyveket, munkafüzeteket készítettek, amelyekkel az anyanyelvi nevelés egyes területeinek eredményesebbé tételét igyekeztek segíteni. A nevelés egészét átfogó új oktatási programok is születtek, és ezekhez a megfelelő taneszközök is elkészültek.
Napjainkra olyan gazdaggá vált az anyanyelvtanításban használható eljárások, taneszközök rendszere, hogy ez önmagában szükségessé teszi egy új módszertan megírását. Egyrészt meg kell ismertetnünk a leendő tanítókat azzal, amiből választhatnak, másrészt meg kell tanítanunk őket választani. Ez tankönyvünk egyik célja. Ennek megfelelően arra törekedtünk, hogy bemutassuk az alternatív anyanyelvtanítási programokat, tankönyveket és tanítási módszereket, ill. ismertetjük a választás szempontjait.
Könyvünk címében tudatosan nem használjuk sem a módszertan, sem a tantárgy-pedagógia fogalmakat. A módszertan helyett a szerényebb – módszerei – megjelölést azért választottuk, mert jobban utal vállalkozásunk jellegére: minél több módszert, eljárást ismertessünk meg a tanítójelöltekkel. A tantárgy-pedagógia megnevezést pedig azért kerüljük, mert a Nemzeti alaptanterv nem tantárgyakhoz, hanem műveltségterületekhez rendeli az iskolai oktatás-nevelés tartalmát és követelményeit. Tehát a jövőben a tantárgy-pedagógia fogalmi tartalma többé-kevésbé módosulni fog. Mindez nem zárja ki, hogy didaktikailag megszerkesztett ismeretrendszert közöljünk. Munkánkban a legmesszebbmenőkig igyekszünk figyelembe venni a pedagógiai, pszichológiai és nyelvtudományi kutatások újabb eredményeit. A pedagógiai, pszichológiai és szaktudományi alapfogalmakat általában ismertnek tekintjük, tartalmukat azonban minden esetben részletezzük, ha újszerűen értelmezzük őket vagy még nem mentek át a köztudatba.
Könyvünk főbb jellemzőit a következőkben foglalhatjuk össze:
1. A tanítójelölteknek igen széles skálán mozgó módszerválasztékot nyújtunk.
2. Bemutatjuk a forgalomban lévő alternatív programokat, tankönyveket, tankönyvcsaládokat, ill. a használatukat megkönnyítő módszertani útmutatókat. (Ez különösen gazdag az olvasás és az írás tanításában.)
Előszó
Az anyanyelvi nevelés feladatai (Kernya Róza)
Az anyanyelvi nevelés elvei (Kernya Róza)
Az olvasás és az írás tanítása (A. Jászó Anna)
Az olvasásról és az írásról általában
Az olvasástanítás alapjai
Az olvasás- és írástanítás alapelvei
A jelenleg használt olvasás- és írástanítási programok
Az olvasás-írás tanításának előkészítése
A hangtanítás és a betűtanítás
Az összeolvasás tanítása
Az olvasástechnika fejlesztése
A szövegértő olvasás fejlesztése
Az írástanítás speciális problémái és feladatai
Az írástanítás előkészítésének speciális feladatai
A betűk alakításának és kapcsolásának a tanítása
Az íráskészség fejlesztése
Az átlagostól eltérő gyerekek tanítása
Irodalom
A szövegfeldolgozás (Kálmánné Bors Irén)
A szövegfeldolgozás feladata
A szövegfeldolgozás menete
A szövegfeldolgozás modelljei
A szövegfeldolgozás sajátos szempontjai
A szépirodalmi művek feldolgozása
Az ismeretterjesztő szövegek feldolgozása
A történelmi olvasmányok feldolgozása
A publicisztikai szövegek feldolgozása
A cselekvést irányító szövegek
Az első osztályos szövegek feldolgozása
Az egyéni szövegfeldolgozás
Irodalom
A beszédtevékenység fejlesztése (Kernya Róza)
Az iskolába lépő gyerekek beszéde
A beszédfejlesztés feladatkörei és eljárásai
A kiejtéstanítás (H. Tóth István)
Beszédfejlesztés a lexémák és a mondatok szintjén (Kernya Róza)
Beszédfejlesztés a szöveg szintjén
A nem nyelvi kommunikációs eszközök tanítása
A dramatikus játék
Irodalom
A fogalmazás tanítása (Kernya Róza)
A fogalmazás helye az anyanyelvi nevelésben
A fogalmazástanítás célja és feladatai az 1-4. osztályban
A fogalmazástanítás módszerei
A tanítás szakaszai
A fogalmazástanítás előkészítése
Ismeretnyújtás a fogalmazástanításban
A fogalmazási ismeretek alkalmazása
Ellenőrzés és értékelés a fogalmazástanításban
A fogalmazási műhelygyakorlatok
A fogalmazás tanítása a Zsolnai-programban
Egy sajátos fogalmazástanítási eljárás
Irodalom
A nyelvtan és a helyesírás tanítása (A. Jászó Anna)
A nyelvtan tanításának célja, feladatai és követelményrendszere
A nyelvtan tanításának története
A nyelvtantanítás módszertani elvei
Az új nyelvtani ismeret tanítása
A nyelvtani ismeretek alkalmazása
A gyakorlás módszerei
A nyelvtani ismeretek ellenőrzése és értékelése
A helyesírás-tanítás célja, feladatai és követelményrendszere
A helyesírás-tanítás módszertani elvei
Az új helyesírási ismeret tanítása
A helyesírási készségfejlesztés gyakorlattípusai
A helyesírási tevékenység ellenőrzése és értékelése
Az ismeretnyújtás klasszikus menetétől eltérő nyelvtantanítási változatok
A nyelvtanórák tervezése és vezetése
A nyelvtantanítási programok
Irodalom
