Valamely írásmű jelentőségét - írja Paul Valéry - az fémjelzi, hogy a nyelvnek milyen mélységét tárja fel. Nem szavak, nevek - írja Kemény Katalin. E két mondat egyértelmű, mert amióta csak költészet, mit keres a szavak megszállottja a költő? - semmi egyebet, mint az ősszót, a teremtő megszólalást, a nevet. Nem az emberi örvénytörténet múltba süllyesztett, sem a képzelt jövőben felhangzó, beszéddé koptatott neveket, hanem az örök jelenben felnyíló logoszt. Valóban, az írás eredendő és végső értelme felfedni a nevezhetetlen Nevét, akinek minden név neve. Mind a név. Ám hogyan feloldani kettős létünk paradoxonát: valamint minden teremtmény részese a Teremtőnek, de egyik sem Ő...

Betöltés...

	Mondjon Ön is véleményt a könyvről!
	<< Vissza a listához
Név: E-mail: Ellenörző kép: Írja be az ellenörző képen olvasható karaktereket: Hozzászólás: Hányas pontra értékeli a könyvet? Szavazzon... 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

	Mondjon Ön is véleményt a könyvről!
	Írjon véleményt!